Villámos
| Villámos (Willersdorf) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Felsőlövő része |
| Járás | Felsőlövő |
| Alapítás éve | 1289 |
| Polgármester | Günter Toth |
| Irányítószám | 7432 |
| Körzethívószám | 03353 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 333 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 395 m |
| Terület | 7,0101 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 22′ 12″, k. h. 16° 11′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 12″, k. h. 16° 11′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Villámos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Villámos (1885-ig Willersdorf, németül Willersdorf) Felsőlövő településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőőrtől 8 km-re északnyugatra a Villámos-patak völgyében, a Villámosi-völgy bejáratánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A határában található római kori halomsírok tanúsága szerint területe már az ókorban lakott volt. Határában a Szék-patak elágazásánál 13. századi vár falmaradványait tárták fel, melyet a népnyelv "Schlosshansl"nak nevez és Németújvári Iván gróf rablófészkének tart. A néphit szerint a gróf lelke ma is hazajár ide.
A település a 13. században már állt, hiszen ekkor épült temploma is. A helyiek az alapítás évét 1289-re teszik. Villámost 1388-ban "Villyan" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település "Vilyancz" néven szerepel. Borostyánkő várának uradalmához tartozott.[1] 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török hadak tatár segédcsapatai. 1580 körül a reformáció hatására lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a Batthyány család birtoka lett.
Vályi András szerint " VILLERSDORF. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Máriásfaluhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye, legelője, fája elég van; büdös kővel, és vitrióllal is nevezetes hasznot hajtanak."[2]
Fényes Elek szerint " Villersdorf, német falu, Vas vmegyében, a borostyánkői uradalomban, 541 evang. lakossal, iskolával, sovány, erdős határral. U. p. Kőszeg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Villámos, 76 házzal és 548 németajkú, r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Felső-Lövő, távírója Pinkafő. Itt kezdődik a szépségekben gazdag villámosi völgy. Határában valaha vár volt, de annak már a nyoma sem látszik."[4]
1910-ben 537, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Alsólövő, Határfő és Hamvasd településekkel együtt Felsőlövő része lett.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma, eredeti 13. századi lőrésszerű ablakkal.
- „Schlosshansl” középkori várának romjai. A vár típusa szerint egy ún. leválasztott vár (Abschnittburg). Az elhatárolást az emelkedő háttértől, amiből egy hátra nyúló csúcs emelkedik ki, egy gerincátvágással oldották meg. Ennek a gyenge pontnak a védelmére egy hatalmas védőfalat építettek, melynek robusztus maradványai még ma is kitűnően látszanak.
- Az egykori népiskola épülete ma kommunikációs centrum.
- Bognármúzeum a régi iskolaépületben.
- Természeti látványosság a festői Villámosi-völgy.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Felsőlövő hivatalos oldala
- Villámos a dél-burgenlandi térség községeinek weboldalán
- Képek a településről
- Villámos vára a magyar várak honlapján[halott link]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
