Zsennye
| Zsennye | |
 |
|
| A Bezerédi-kastély légifotón | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség 2012-ig | Szombathelyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szilvágyi József[1] |
| Irányítószám | 9765 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 20,32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsennye
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Zsennye
Pozíció Vas megye térképén
|
|
| é. sz. 47° 06′ 46″, k. h. 16° 48′ 59″ | |
| Zsennye weboldala | |
Zsennye község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Rába mentén a Sorok pataknak a Rábába torkollásánál fekszik. A mai község Kis- és Nagyzsennye 20. század eleji egyesüléséből jött létre.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a régi magyar Synnie személynévből származik, ennek eredete a Semjén (Simon) személynév.
Története [szerkesztés]
1237-ben Sennye néven említik először. Határában római villa nyomai és honfoglalás kori ékszerek kerültek elő. Savaria szomszédságában, a Rábán átkelőhely volt a római korban, a mai Zsennye kastélytól, háromszáz lépésre, ahonnan egy padlómozaik is előkerült.
A település legrégibb, mondhatni „ősi” épülete a műemlék jellegű Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély (lásd Zsennyei Alkotóház). Helyén már a XIII. században a templomos lovagok kolostora állt. A XVII. században Sennyey István veszprémi püspök lesz, öccsei Ferenc kallói várkapitány, László jezsuita, nagyszombati rektor (római útinaplói fennmaradtak), míg Albert, akin elsőként ütköznek ki a később többeknél megjelenő ideggyengeség, 1675-ben visszatér Zsennyére, és bővíttetni kezdi a kastélyt. Az agyonvert kallói kapitány menye, Gyöngyösi Nagy Sára barokk stílusban építette át a már ekkor is fehér kastélyt, továbbá a Szent Cecília templomot állíttatta helyre, ahol 1771-ben Dorfmeister készíttette el a freskót. A család az építkezésektől évtizedekre eladósodott. A következő nemzedékben Antal már újra nagyobb vagyonnal rendelkezett, bátyja, János botrányos körülmények között vette feleségül saját unokatestvérét, Sennyey Annamáriát. Antal fia, Károly 1829-ben kártyaadóságba keveredett, a kastély eladásra került. A legenda szerint Sennyei Antalt megütötte a guta, fia azonban később szerencsésen nősült, és gazdag birtokos lett Pácinban.
A kastély 1829-ben került a Bezerédj család birtokába. 1830–40 között Bezerédj Elek – valószínűleg angliai botanikai tanulmányainak hatására – alakította ki a park maihoz hasonló tájképi jellegét. A terület egy része angol tájképi stílusú kert lett, másik részén meghagyták az eredeti ártéri ligeterdőt, és a park természetes határa a bővizű Sorok-patak lett. Bezerédj Elek megalapozta a később tízezresre duzzadó könyvtárat, Bécsből és Párizsból hozatott fákat, s a kereszt jegyében megkettőzte a kastélyt 1867-ben. Lányát, az emancipálódott Emmát, Békássy vette el, hat gyermekük született.
Békássy Ferenc, e gyermekek egyike 1912-ben, levelében számol be 1550-eshez hasonlatos viharról: „Letarolt, elpusztított Sennyét hagytam magam után. Miután megkaptam és mielőtt elolvastam volna leveled, jégeső esett. Másfél hüvelyknyi jégdarabok zuhogtak. Tíz percig tartott az egész. Már az első percben, mintha ágyúval lőtték volna, betört az összes ablak; a tető jó pár hüvelykkel lejjebb csúszott mindkét oldalon, széles repedést hagyva a tetőgerincen; pár embert, aki kinn dolgozott a mezőn, hordágyon kellett utána hazavinni. A fák lombtalanok, letaroltak, kérgük hosszú csíkokban lógott a fákról. A föld tele volt letépett lombokkal, gyümölccsel, tetőpalával és roncsokkal – mindez melodrámaian hangzik, de szörnyű volt és megzavart, és haragos méltatlankodást keltett bennem.”
(1915-ben elesett, apja lovastul temettette a kastély menti Borjús-kertbe.)
1925-ben a kertész három karkötőt talált, és mint egy idevonatkozó régészeti tanulmányban megjegyzik:„A zsennyei kincs karperecei skandináviai kincsleletekben gyakoriak, néha a szlávok lakta területeken is előfordulnak. Oroszország délibb területein antik előképek nyomán készülhettek a X–XI. században.” Ugyanebben az évben Keynes közgazdász táblát avatott Cambridge kápolnájában fiatalon elhunyt barátjának, Békássy Ferencnek, továbbá Virginia Woolf kiadja Londonban angol verseinek gyűjteményét, az Adriaticát.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Bezerédy-kastély (művésztelep). A kastély a 18. században a hagyomány szerint eredetileg kolostornak épült, a török időkben erődítményként szolgált. Ma művésztelep van benne.
- A falu római katolikus temploma 1801-ből való.
- A falu határában természetvédelem alatt álló több száz éves kocsányos tölgy áll, amelyet az ország legöregebb fájának tartottak, amíg egy vihar 2006-ban el nem pusztította. Magassága 23 méter volt, kerülete meghaladta a tíz métert.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született és itt van eltemetve Békássy Ferenc (1893-1915) költő, író, esszéista.
- Itt született 1940. május 9-én Fábián László író, költő, esztéta.
- Itt halt meg Bezerédj György 1863 szeptember 23-án.
- Itt alkotott nyaranként (1931 és 1981 közt) Molnár C. Pál festő és grafikus.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Zsennye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Kertészeti Egyetem és Weiner Sennyey Tibor: A zöld sziget – Zsennye leírása (A szerző jóváhagyásával)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
