Nemeskeresztúr
| Nemeskeresztúr | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség 2012-ig | Celldömölki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szép József[1] | ||
| Irányítószám | 9548 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 262 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nemeskeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nemeskeresztúr
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,09313°, k. h. 17,19545° | |||
Nemeskeresztúr község Vas megyében, a Celldömölki kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község a Kemenesalja délkeleti csücskében, a Marcal-medencében fekszik. Fekvése jónak mondható, a 84-es főút a község mellett, a 8-as főút 3 km-re van a falutól. Vasúti megállóhelye van a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon. A távolsági buszforgalom (Keszthely, Szombathely, Sopron, Sümeg, Celldömölk, Sárvár) átmegy a községen. A településen mobil postahivatal, könyvtár, művelődési ház, labdarúgó csapat és egy alapítvány működik.
Története [szerkesztés]
A település okleveles említése 1332-ből származik. A feudális korban kisnemesek lakták. 1704-ben Gróf Károlyi Sándor, Rákóczi fejedelem vezérlő tábornoka az akkor Németkeresztúrnak nevezett településről, mint a kuruc hadsereg dunántúli kiképző táborából bocsátotta ki a hadsereg szabályzatát és a katonai eskü szövegét.
Jelenlegi nevét 1907-től viseli.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom. Titulusa: Szent Kereszt Felmagasztalása, 1772-ben épült az Árpád-kori templom helyén.
- A község bel- és külterületén 5, a lakosság által állított kereszt, a Kossuth utcában Mária-szobor Jézussal, a községet két részre osztó patak partján Nepomuki Szent János szobra áll.
- A művelődési ház előtt a honfoglalás ezer éves évfordulójára az önkormányzat kopjafát helyezett el.
- A Kossuth utca végén található Bertha Bulcsu író nagyszüleinek háza, ahová sűrűn visszatért. Emlékét márványtábla örökíti meg.
- A Millennium évében emlékparkot és Szent István-parkot avattak.
- Szent István-szobor[3]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ István, a szobor: másfél száz változat - HVG
Irodalom [szerkesztés]
- Bertha Bulcsu Emlékkönyv (Szerk.: D.Nagy Imre,ill.:Eigel István, Tassy Klára ), Magyar Írók Egyesülete,1999.Budapest.
- D.Nagy Imre: A gyanakvó ember, Bertha Bulcsu élete , Kairosz Könyvkiadó, 2010.
- Herczeg László: Nemeskeresztúr évszázadai, Martinus Kiadó, 2010
 |
Ez a Vas megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
