Őriszentpéter
| Őriszentpéter | |||
|
|||
| Becenév: Az Őrség fővárosa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség | Őriszentpéteri | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Őr Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 9941 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1187 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 35,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Őriszentpéter
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Őriszentpéter
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
Őriszentpéter a Vas megye délnyugati csücskében fekvő város, az „Őrség fővárosa”.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
A település az Őrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.
A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer és Galambszer.
[szerkesztés] Közlekedés
1980-ban megszűnt az őrségi vasútvonal, majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal újra a vérkeringésbe kapcsolta a települést, összekötve azt Szlovéniával, Budapesttel és Zalaegerszeggel.[3] Rendszeres kapcsolatban van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal. A vasútállomást a város nyugati oldalán, új helyen építették fel.
Őriszentpéter a Zalaegerszeg–Zalalövő felől érkező fontosabb mellékút végpontja — ezt a Csákánydoroszló–Magyarszombatfa–Muraszombat mellékút metszi a város központjában. Őriszentpéterről indul több kisebb, az Őrség falvaiba irányuló út is. Nem sűrűn autóbuszok kötik össze szűkebb környezetével, illetve Szentgotthárddal.
[szerkesztés] Története
Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból református.
A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.
Bár az Őrség központja és része, de a 18. században és a 19. században a szlovén többségű tótsági járás része volt és térképek a Tótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Az első világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonóm Szlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. A trianoni békeszerződés viszont nem csatolta a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.
Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház – az életszínvonal csak nagyon lassan javult; kisebb pozitív változást a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott. A 20. században Őriszentpéter továbbra is elmaradott település volt, és ezen csak rontott a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszüntetése, ami nagyban visszavágta az akkor épülő turizmust.
Komoly fordulatot az 1990-es évek hoztak, amikor a vasfüggöny lebontása óriási piacot (Ausztria és Szlovénia) nyitott a turizmusnak. Rohamléptekben építették ki az addig elzárt vidék infrastruktúráját és turisztikai létesítményeit. A vadregényes és csendes környék immár a magyar érdeklődőket is vonzza. A 2000 decemberében megnyitott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal jelentősen megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Helytörténeti Gyűjtemény (Őrség Múzeum)
- Városszeri református templom
- Román kori katolikus templom
- A tájegység parasztházai
- Őrségi Nemzeti Park központ: Siskaszer 26/A.
[szerkesztés] Források
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
- Varga Géza: Az őriszentpéteri Szent Péter templom
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
|
|||||
|
|||||
