Szatta
| Szatta | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Őriszentpéteri |
| Rang | község |
| Polgármester | Markó Sándor[1] |
| Irányítószám | 9938 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 11,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
Szatta község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szatta község a Nagyrákost Kerkafalvával összekötő út mentén fekszik. A fő közlekedési útvonal elkerüli, bár amióta a Szatta-Kerkafalva közötti egykori földutat szilárd burkolattal vonták be, kisebb átmenő forgalom is zajlik a falun keresztül. A községet az Őrségre jellemző rétek, erdők ölelik körül.
Az erdőkre leginkább jellemző a tölgy és az erdei fenyő. Az utóbbi évtizedekben nagy területeken lucfenyvest is telepítettek. Az agyagos talajon jól nő a fű és az erdők klímája és talaja kedvez a legkülönfélébb gombáknak.
[szerkesztés] Története
A eredetileg a mostani helyétől kb 800 m távolságban keleti irányban feküdt. Az egykori község helyén később uradalom létesült nagyobb állattartással és számos épülettel. Ennek nyomai már csak a föld alatt találhatók meg az 1952-ig erdészházként használt épület körül.
Szatta hagyományosan az őrségi legelő- és erdőgazdálkodás jellegzetes életét élte, mára a legeltető állattartás erősen visszaszorult.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szatta is része az Őrségi Nemzeti Parknak.
Az Őrségre jellegzetes helyi építészetének mára kevés emléke maradt Szattán. Egy, a népi építészetre jellemző ház ma is megtalálható, amely helyi védelem alatt is áll.

