Nagygeresd
| Nagygeresd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Csepregi |
| Rang | község |
| Polgármester | Németh Lajos[1] |
| Irányítószám | 9664 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 266 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 28,30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagygeresd
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nagygeresd
Pozíció Vas megye térképén
|
|
Nagygeresd község Vas megyében, a Csepregi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagygeresd Vas megye északkeleti csücskében a Répce folyó mellett fekszik. A 86-os úttól 1,6 km-re északra, a 84-es úttól 5 km-re keletre található. Történetileg az egykori Sopron vármegye része volt, a 20. században csatolták Vas megyéhez.
[szerkesztés] Története
A környék már a kőkorszakban is lakott volt. A település nevét először 1260-ban említik oklevelek Gueruzd néven. A Geresd Árpád-kori személynév, vélhetően a György korabeli megfelelője volt. A 16. században Kis- és Nagygeresd néven két különálló település létezett, melyeket 1928-ban egyesítettek. Mindkét község jelentős nemesi lakossággal bírt, akik nagy szerepet játszottak a reformáció elterjesztésében. A 17. században a község három evangélikus zsinatnak is a helyszíne volt. A jelentősebb birtokosok a Kanizsai és Nádasdy, majd a gróf Milványi Cseszneky, Káldy, Mesterházy és Virtsológi Rupprecht családok voltak. A rendszerváltozást követően rövid ideig a simasági körjegyzőséghez tartozott, 1992-1999 között önálló jegyzőséggel rendelkezett. Jelenleg a Vasegerszeg a közös körjegyzőség székhelye.
[szerkesztés] Nevezetességei
- falumúzeum
- 13. századi alapokon épült római katolikus templom
- 1784-ben felszentelt evangélikus templom
- Cseszneky-Mesterházy-kastély
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
