Alsószölnök
| Alsószölnök | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség | Szentgotthárdi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Monek Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 9983 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 377 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 37,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Alsószölnök
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Alsószölnök
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| Alsószölnök weboldala | |||
Alsószölnök (németül Unterzemming, szlovénül Dolnji Senik, vendül Dolenji Senik) község Vas megyében, a Szentgotthárdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Vasi-Hegyhát részét képző Vendvidéken, a Rába völgyében fekszik. Alsószölnöknél lép a Rába Ausztriából Magyarországra. A legközelebbi város Szentgotthárd (7 km). Közvetlenül az osztrák határ mentén helyezkedik el, de a szlovén határ is mindössze 6 km-re van. Közeli települések: Apátistvánfalva, Felsőszölnök, Kétvölgy, Szakonyfalu, Mogersdorf (Nagyfalva).
Településszerkezete dombvidéki többutcás sorfalu.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1387-ből való (Zelnuk inferior). A középkorban Dobra váruradalmához tartozott, aminek központja a mai Vasdobrán volt, s a 19. században a Tótsági járáshoz tartozott. Nevének szlovén jelentése: áttelepülő, arra utal, hogy lakosai betelepítés révén kerültek ide. Az 1664-ben a szentgotthárdi csata alatt a török sereg bal szárnya itt táborozott, előzőleg a tatárok kegyetlenül felégették a falut, de az emberek nagy részének sikerült elmenekülnie előlük német földre.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom, barokk, 1815
- Gát a Rába-folyón
- Alsószölnök területe az Őrségi Nemzeti Park, illetve a három ország határán átnyúló Őrség-Raab-Goricko tájegység részeként természetvédelem alatt áll.
[szerkesztés] Testvértelepülések
Rábaszentmárton -Sankt Martin an der Raab (Ausztria)
[szerkesztés] Híres emberek
A községben volt plébános Szakovics József (1874-1930), akinek a magyarországi szlovén nyelv ápolásában és megőrzésében hervadhatatlan érdemeket szerzett.
1813-tól 1829-ig vezette a falu plébániáját Kossics József reformkori néprajztudós és író.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
