Mesterháza (Magyarország)
| Mesterháza | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség 2012-ig | Csepregi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Marton István Sándor[1] |
| Irányítószám | 9662 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 146 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 34,84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mesterháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Mesterháza
Pozíció Vas megye térképén
|
|
| é. sz. 47° 22′ 25″, k. h. 16° 51′ 47″ | |
Mesterháza község Vas megyében, a Csepregi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Répce mellett, Sárvártól 15 km-re északnyugatra, Bükfürdőtől 8 km-re keletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1426-ban Vesterháza alakban említik először. Neve a német eredetű régi magyar Vester személynévből származik. 1433-ban Vesteryazya, Vesterhazya alakban szerepel. 1479-ben említik először mai nevén Mesterhaza alakban.[3] Köznemesi község volt, többször nemesi előnévként fordul elő az írott forrásokban.
Vályi András szerint "MESTERHÁZA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Nemes Ladánynak szomszédságában, és annak filiája, Sopronhoz 4 7/8 mértföldnyire, síkos határja két nyomásbéli, zabot, árpát is terem, szőleje nints, réttye bőven, sok juhokat tenyésztenek. " [4]
Fényes Elek szerint "Mesterháza, magyar falu, Sopron vmegyében, Vas vmegye szélén, közel a Répcze vizéhez, Kőszeghez 3 mfd., 80 kath., 130 evang. lak. Róna termékeny határa 978 hold, mellyből szántóföld 590 h., rét 251 h., erdő h., legelő 57 hold. Többen birják." [5]
1910-ben 299 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A községet érintette a Sárvár–Répcevis-vasútvonal, amely 1913. november 8. és 1974. május 26. között üzemelt, majd a pályát felszedték. Az 1950-es közigazgatási reform során Vas megyéhez csatolták.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Joachim templom.[6]
- Jekelfalussy-kastély, Petőfi Sándor utca 9., helyreállítva, udvara timpanonos kerti házat rejt.
- Mesterházy Pál-kúria, Petőfi Sándor utca 15., jelenleg romos állapotú.
- Mesterházy Ferenc-kúria, Petőfi Sándor utca 21., felosztották lakásokká.
- Mesterházy kripta a temetőben.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1811. április 23-án és itt halt meg 1854. december 8-án Mesterházy István honvéd ezredes. Emlékét obeliszk őrzi a temetőben.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mesterháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Egy érdekesség a referenciáról
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
