Torony (település)
| Torony | |
 |
|
| Torony látképe Ondód felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség 2012-ig | Szombathelyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kovács György[1] |
| Irányítószám | 9791 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1941 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 151,29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,83 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Torony
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Torony
Pozíció Vas megye térképén
|
|
| é. sz. 47° 14′ 20″, k. h. 16° 31′ 57″ | |
| Torony weboldala | |
Torony (németül Dienling, horvátul Turnice) község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben. Torony és Ondód egyesüléséből keletkezett.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A falu az Arany-patak mellett, Szombathelytől 6 km-re nyugatra, a 89-es főútnál fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve egykori őrtoronyra, vagy nemesi lakótoronyra utal.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban éltek emberek. A község déli határában kő- és csonteszközök kerültek elő. A bronzkor időszakából több sírt tártak fel itt, melyekből agyagedények, bronzeszközök és ékszerek kerültek elő. Az i. e. 6. században kelta törzsek foglalták el ezt a vidéket. A római korban itt húzódott a Kőszegi-hegységből Savariába menő vízvezeték. A község területe ebben az időben Savaria egyik külső övezete volt. Erre vitt az út a felsőcsatári kőbányákhoz, ahonnan az építőanyagot szállították a tartományi székhelyre. Az utak ellenőrzésére a környező dombokon őrtornyok álltak. Elképzelhető, hogy a község nevét is egy ilyen, hosszú ideig fennmaradt őrtoronyról kapta. Az Ondód feletti Karankó nevű dombtetőn ősi földvár állhatott, melynek azonban nyoma nem maradt. Ezt valószínűsíti a Karankó helynév. Ondód község neve is a falu igen régi alapítására utal. Toronyt 1409-ben, Ondódot 1288-ban említik először. Torony első említésekor a Békássy család levéltárában Thorony alakban szerepel, 1457-ben Toron néven említik. Ondód 1428-ban köznemesi és Ostffy birtok volt.[3] A 16. században mindkét település lakói evangélikusok lettek. Torony neve ezután 1620-ban bukkan fel, amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelelem rohonci látogatása során a protestáns községet oltalma alá veszi a katolikusok támadásaival szemben. Ekkor épült a régi kastély épülete is, mely később iskola lett. Az 1780-ban készített katonai felmérésből kiderül, hogy Torony falu ekkor még a kastéllyal szembeni egyetlen utcából, a mai Újvári utcából állt. Földesurai a Ják nembeli Niczky és a Hetyei családok voltak. Ondód ennél régibb, kisnemesi község volt, földesura a Laky család.
Vályi András szerint "TORONY. Magyar falu Vas Várm. földes Urai Gr. Niczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dozmáthhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye termékeny, réttye elég, és jó szénát terem, legelője, fája van, szőleje meglehetős, eladásra, és keresetre módgya a’ szomszéd Szombathelyi, ’s más piatzokon. ONDOD. Magyar falu Vas Várm. földes Urai G. Niczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dozmátnak szomszédságában, mellynek filiája, földgye termékeny, réttye jó, legelője, fája elég, szőleje is van." [4]
Fényes Elek szerint "Torony, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez 1 kis óra: 286 kath., 8 zsidó lak. Van jó földje, rétje és szőlője. F. u. Ernuszt, Kocsóczy, Hetyei s m. Ondód, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez egy óra, 320 kath. lak., termékeny határral, bortermesztéssel. F. u. a Laky család." [5]
Torony fejlődésén nagyot lendített a pinkafői vasútvonal megépülése 1872-ben, melynek egyik állomása lett. Vas vármegye 1898-ban megjelent monográfiájában "Torony, magyar község, 51 házzal és 382 r. kath. és ág. ev. lakossal. A község a szombathely-pinkafői vasút mellett fekszik és annak egyik állomása. Posta és távíró helyben. Itt van a körjegyzőség és körorvos székhelye. A község határa kőkorszakbeli emlékekben gazdag. Voltak itt azonkívül római sírok is; a római vízvezeték szintén e község mellett vonult el. Földesura a gróf Nitzky – és a Hetyey -család volt. Ondód, 107 házzal és 616 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Torony. A község határában kőkorszakbeli emlékeket találnak. Földesura a Laky -család volt." [6]
1910-ben Toronynak 455, Ondódnak 768 lakosa volt. A második világháború végén számos ondódi cigányt hurcoltak el koncentrációs táborba, erre a községközpontban ma emléktábla emlékeztet. A két községet 1950-ben egyesítették.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templomát Szűz Mária neve tiszteletére szentelték.
- Az egykori Eszterházy-kastély a 19. században épült. Később a Pick család tulajdona, majd általános iskola működött benne.
Híres emberek [szerkesztés]
- Toronyi Németh István (1906.) katolikus pap, író, költő
- Palkó István (1913.) nyelvész, pedagógus, irodalmi szerkesztő, Torony község díszpolgára.
- Joó László (1948.) fafaragó művész.
- Dr. Nagyné Pápai Éva (1951.) grafikus, festőművész. 1992-ben kápolnát építtetett a községben.
- itt lakik Dr. Baranyai Gábor PhD. NYME-SEK-TTK főiskolai docens[7]
- itt lakik Prof.Dr. Csapó Tamás PhD. NYME-SEK-TTK főiskolai tanár[8]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Torony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV.. Budapest: MTA. 1890-1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu Bp. 1898.
- ↑ http://ttk.nyme.hu/Munkatarsak/Oneletrajzok/baranyai_gabor.pdf
- ↑ http://ttk.nyme.hu/Munkatarsak/Oneletrajzok/csapo_tamas.pdf
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
