Csönge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csönge
Csönge címere
Csönge címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Celldömölki
Kistérség Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Baranyai Ernő[1]
Irányítószám 9513
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 392 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 15,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csönge  (Magyarország)
Csönge
Csönge
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 06″, k. h. 17° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 06″, k. h. 17° 03′ 54″
Csönge  (Vas megye)
Csönge
Csönge
Pozíció Vas megye térképén
Csönge weboldala

Csönge község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rába folyó kavicsos hordalékából álló Kemenesháton fekszik, amelyet a 19. sz. közepéig hatalmas csererdő borított. Ezt később akácerdő váltotta fel, melynek szaporítóanyagát főleg az a fa adta, amely ma is (immár több mint 200 éve) áll a csöngei evangélikus parókia udvarán, s amely testvérfája a szarvasi „Tessedik-fának”.

Története és jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község mintegy ötszáz lakosának zöme evangélikus. Az ellenreformáció után egyházközösségüket csak a 18. század későbbi szakaszában alakíthatták újra, de iskolaházuk már 1706-ban volt. 1784-ben templomot is építettek. A fagerendás mennyezetű épület belsejében három oldalon faoszlopok által tartott karzat látható, amelynek orgona felőli részén egy padba a következő szöveg van vésve:

„Spes confisa Deo nunquanm confusa recedit” (Az istenbe vetett reménység sohasem szégyenít meg.)

Ezt Petőfi Sándornak tulajdonítják, a hagyomány szerint a szerelmes fiú innen nézte Csáfordi Tóth Rózát.

A csöngei óvoda 1970-ben költözött az ev. iskola épületébe. (Az ev. egyház 40 holdja került 1951-ben állami tulajdonba.) Ma az iskola az ostffyasszonyfai Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ iskolájaként 2 alsós osztályt működtet Csöngén, az egyik az óvodával egy épületben (volt ev. iskola épület).

A kb. 165 nm alapterületű parókia (a templom és a Weöres Sándor Óvoda szomszédságában) 1200 öles udvarával a hitéleti alkalmakat helyenként éppúgy, mint az (ép- és fogyatékos gyermekeknek). Erdei Iskolaként tavasztól -őszig vagy kihelyezett zeneiskolai tagozatként, vagy nyári művészeti (irodalmi, drámaszínjátszó, festőtáborként, /mint több évvel ezelőtt/ zenei, vagy néptánc, vagy környezetvédelmi, egyházi táborként, vagy más turisztikai csoportok szállásaként működhetne akadálymentessé tétele, felújítása után.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu szélén található a budakeszi Weöres család birtokainak utolsó épülete, amelyben ma Weöres emlékmúzeum van. A kertben egy Weöres Sándor szobrot is felállítottak. A múzeum kulcsát a falu másik (Ostffyasszonyfa felőli) végén kérheti el az érdeklődő, a templom közelében lévő házban. Templomában Petőfi Sándor is megfordult ostffyasszonyfai tartózkodása során, erről mesélnek néhány helyi legendát. Temetőjében (a falun kívül, nem messze a templomtól) van a Weöres család kriptája. Weöres Sándor édesanyjának sírja ettől külön, a bejárat közelében található. A sírkövet Borsos Miklós készítette.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csönge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]