Sitke
| Sitke | |||
 |
|||
| A kálváriakápolna | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Kistérség 2012-ig | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Morgós István[1] | ||
| Irányítószám | 9671 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 634 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 23,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sitke
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sitke
Pozíció Vas megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,24319°, k. h. 17,02673° | |||
| Sitke weboldala | |||
Sitke község Vas megyében, a Sárvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Története [szerkesztés]
A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.
Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említtették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427ben vásáros hely volt. Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagysitkén. Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adatunk. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköltözött 1718 után.
Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőművelést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot. 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.
1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (historizáló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
- A kálváriához közeli Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erődítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Jellegzetessége, hogy igen nagy méretű pincét építettek hozzá. 1945 után iskola volt, ma fogadóként működik. Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta 1734-ben.
- Plébániatemplom - 1418-ban említik először, 1636-ban bővítették, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben vették el az evangélikusoktól.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
További információk [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitke témájú médiaállományokat.- Sitke az utazom.com honlapján
- Képek a Felsőbüki-Nagy kastélyról
- Légifotók Sitkéről és a kastélyról
 |
Ez a Vas megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
