Szarvaslak

Szarvaslak (Rogašovci)
Szarvaslak látképe
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Tartomány	Muravidék
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Szarvaslak
Rang	községközpont
Alapítás éve	1365
Polgármester	Edvard Mihalič
Irányítószám	9262
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	3399 fő (2002) +/-
Népsűrűség	28,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	238 m
Terület	40,1 (2,95) km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
Szarvaslak Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 20″, k. h. 16° 2′ 0″46.8055555556, 16.0333333333
Szarvaslak község elhelyezkedése

Szarvaslak (korábban Rogasócz, szlovénül Rogašovci, régen vendül Rotgašovci, németül Reissen) falu és községközpont a Muravidéken, Szlovéniában.

Fekvése

Muraszombattól 30 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Lendva patak partján, a szlovén-osztrák határ mellett fekszik.

A község (járás) települései

Szarvaslakon kívül Dióslak (Nuskova), Gedőudvar (Ocinje), Határfalva (Kramarovci), Hegyszoros (Sotina), Kismáriahavas (Fikšinci), Perestó (Pertoča), Rétállás (Ropoča), Seregháza (Serdica), Vasvecsés (Večeslavci) és Vízlendva (Sveti Jurij) falvak tartoznak a községhez.

Története

1365-ben még "Pezkfolua" néven említik először abban az oklevélben, melyben Széchy Miklós és testvére átengedik a királynak Éleskő várát, Miskolcot, tartozékaival, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságával együtt, viszont a király Felsőlendva várát adja a hozzátartozó 73 birtokkal, köztük Peszkfaluval, a mai Szarvaslakkal.

A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Eredetileg "Rogasócz" néven szerepelt a térképeken. Fényes Elek a tótsági járásról is szóló könyvében Rotgacsócsként írja és 278 lakót említ, amelyből ketten evangélikusok voltak. A falu a vízlendvai templom fiókegyháza volt. A 19. században lett neve Szarvaslakra magyarosítva.

Vályi András szerint " ROGASOCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Györgyhöz közel, mellynek filiája, jeles javai vagynak, de határja sovány."

Fényes Elek szerint " Rogasócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 200 lak."

Vas vármegye monográfiája szerint " Szarvaslak, Lendva menti község, 66 házzal és 413 r. kath. és ág. ev. vallású, vend és német lakossal. Postája helyben van, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Földesurai a Nádasdyak voltak."

1910-ben 526, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.

1919-ben a Vendvidéki Köztársaság vette birtokába, ezt követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia). 1941-ben a magyar hadsereg a német Wehrmachttal közösen foglalta el, 1945-től ismét Jugoszlávia része, ekkor a kollektív bűnösség nevében a környék német kisebbségét is elűzték.

1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szarvaslak is a része.

A településnek a legutóbbi 2002-es adatok szerint 278, az egész községnek 3399 lakója volt. 1991-ben még 358-an laktak itt.

A Mária-kápolna

Nevezetességei

• Szűz Mária tiszteletére szentelt torony nélküli kápolnája.
• A faluban található ásványvízforrás és mész gyártásával is foglalkoznak, a környező hegyvidék ugyanis rendelkezik ezen ásványi anyagokkal.

Források

• III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS
• Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 509. o. ISBN 963-9257-15-X

Külső hivatkozások

• Szarvaslak község hivatalos oldala
• Szarvaslak Szlovénia térképén
• A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja