Felsőszentbenedek
| Felsőszentbenedek (Kančevci) | |
 |
|
| A felsőszentbenedeki plébániatemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1208 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9206 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 55 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 332 m |
| Terület | 4,1 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőszentbenedek
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 45′ 15″, k. h. 16° 14′ 15″ | |
Felsőszentbenedek (korábban Kancsócz, szlovénül Kančevci, vendül Kančovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 15 km-re északkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) tájegységben a Rátka-patak partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Területe már az ókorban lakott volt, ezt bizonyítja a határában található hat római kori halomsír.
A település 1455-ben "Poss. Kansolcz" alakban szerepel először írott forrásban, de Szent Benedek tiszteletére szentelt apátsági templomát és plébániáját már 1208-ban említik "prope ad acclesiam sancti Benedicti" formában. Lakói a 16. században evangélikusok lettek. Katolikus plébániáját 1732-ben alapították újra. Filiái Alsószentbenedek, Andorhegy, Berkeháza, Bokrács, Csekefa, Gesztenyés, Kisfalu, Kosárháza, Lendvakislak, Nagytótlak, Pártosfalva, Rátkalak, Újkökényes, Úrdomb, Úriszék és Zsidahegy voltak.
Fényes Elek szerint "Kancsós, vindus falu, Vas vmegyében: 218 evang. lak., híres bortermesztéssel. Többen birják. Ut. p. Radkesburg." [2]
Vas vármegye monográfiája szerint "Szent-Benedek, 65 házzal és 359 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Itt volt hajdan a szent-benedek-rendi apátság." [3]
1910-ben 258, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre fogy. 2002-ben 55 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Benedek tiszteletére szentelt plébániatemplomát már 1208-ban említik. Az egyhajós, sokszög záródású szentéllyel épített templomot 1898-ban neoromán stílusban építették át. 1996 és 2001 között megújították.
- Római kori halomsírok. Magasságuk 2-4 méter, átmérőjük 10,5-től 17 méter.
- Kulturális emlék az 1868-ban készített kőkereszt és a régi iskola 1910-ben emelt épülete.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt hunyt el 1804. április 11-én Küzmics Miklós magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese, a vend nyelv irodalmának egyik atyja.
- Itt temették el Szelmár István írót és katolikus plébánost, aki szintén hagyott az utókorra egy vend nyelvű részletekből álló Biblia-fordítást.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Felsőszentbenedek az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Felsőszentbenedek Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
- Magyar katolikus lexikon
- A felsőszentbenedeki plébánia főbb adatai
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 28.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
