Mezővár
| Mezővár (Tešanovci) | |
| 250px | |
| Mezővár látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9221 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 375 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Terület | 7,37 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mezővár
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 40′ 45″, k. h. 16° 14′ 15″ | |
Mártonhely (1887-ig Tessanócz, szlovénül Tešanovci, régen vendül Tišanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 7 km-re északkeletre községközpontjának Alsómarácnak keleti szomszédságában a Lendvába igyekvő Lipnica-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.
A település első írásos említése 1340-ben "Terra Tysinolch" alakban történt. Ezzel a Goričko egyik legrégebbi települése. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök királyi adományul illetve cserében kapták a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Tyssanouch in districtu Sancti Martini" alakban szerepel.[2]
Vályi András szerint "TESSANO. Tesanócz. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű." [3]
Fényes Elek szerint "Tessanocz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 137 kath., 280 evangelikus lak. ágostai oskolával." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Mezővár, vend község, 171 házzal és 906 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Kath. kápolnája 1891-ben épűlt. Lakosai magyar olvasókört tartanak fenn." [5]
1910-ben 887, többségben szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 375 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus kápolnáját 1887-ben építették.
- Evangélikus haranglába 1868-ban épült.
- Római kori halomsírok.
Híres szülöttek[szerkesztés]
- Novák Ferenc, az első magyarországi szlovén néprajzi író
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Mezővár az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Mezővár Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 6.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
