Ízletes vargánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ízletes vargánya
Boletus edulis EtgHollande 041031 091.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Tinórufélék (Boletaceae)
Nemzetség: Boletus
Tudományos név
Boletus edulis
Bull.:Fr.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ízletes vargánya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ízletes vargánya témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ízletes vargánya témájú kategóriát.

Ízletes vargánya
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Tox Choice icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Pores icon.png
csöves
Brown spore print icon.png
barna
Olive spore print icon.png
vagy olajzöld
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
No gills icon.svg
nincsenek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Az ízletes vargánya (Boletus edulis) a gombákhoz (Fungi), azon belül tinórugomba-alkatúak (Boletales) [r 1] rendjébe és a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj. Népies nevén: úrigomba vagy medveorrú gomba. Erdélyben „hiriba” névre hallgat. [r 2] Ez a gomba a legtermetesebb és legkiadósabb (május végétől október közepéig szedhető) étkezési gombák közé tartozik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leggyakoribb termőhelyei a tölgyesek, gyertyánosok, szelídgesztenyések, bár mindenféle erdőben előfordul. Kedveli a gyorsan melegedő erdőszéleket, tisztásokat.[1] Egész Európában elterjedt.

A Boletus a régi rómaiak legjobb, legfontosabb étkezési gombája volt (Plinius 22: 92; Seneca: Epist. 95: 25). A szó a görög bolétes, bolítes ’Amanita caesarea’ (Genaust 102) gombanévvel rokonítható.

Magyarországon a Budai-hegységben több mérgezés történt olyan ehető fajokkal (így vargányával is), amelyek mérgező nehézfémeket halmoztak fel a termőtestükben, tehát adott esetben az ehető vargányánál is vigyázni kell.[forrás?] Mérgező rokona a nyomásra, sértésre kékülő-zöldülő farkastinóru (Boletus calopus), amellyel könnyen össze is téveszthető!

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalapjának átmérője a 12-25 cm-t is eléri, zsírosan fénylő, gesztenyebarna, fehér peremű és húsos. Fiatalon halvány, később zöldessárga spóratermő rétege csöves szerkezetű, a kalapról könnyen lefejthető.

Tönkje, akár 15 cm magasra is megnő, vörösesbarna, csíkos, felső részén finom, fehér hálózat található. Húsának színe nyomásra nem változik.

Elkészítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a gomba nagyon ízletes és sokféleképpen elkészíthető: nyersen salátákba, gombalevesnek, vajban párolva – köretnek, rántva és pörköltnek, de szárítás és őrlést követően, fűszerként is nagyon sok ételhez használják.

Mérgező rokonai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem szabad összetéveszteni a sátántinóru (Boletus satanas) mérgező gombafajjal, amelynek termete hasonló, de tönkje és kalapjának alja feltűnően piros, háta pedig nem barna, hanem fakó színű, húsa nyomásra gyengén kékül.

A vargányákkal rokon tinóruk között még több mérgező, illetve csak feltételesen fogyasztható faj is van, ezért a gyűjtött gombát elkészítés előtt mindenképpen gombavizsgáló szakellenőrrel kell megvizsgáltatni (ezt a magyarországi piacokon magánemberek számára díjmentesen elvégzik).

Ehető rokonai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Kalmár Zoltán- Dr. Makara György Ehető és mérges gombák

Hivatkozások, lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. boletus (< gör. bolétes, bolítes = ehető gomba)
  2. medveorrú gomba R: 1783: medvegomba ’Boletus bovinus’ (Erdély) 1787: medve-gombár ’Boletus suillus et Bovinus’ (NyTudKözl. 80: 48, 29), 1803: medveorrú (Márton), 1813: medveorrú gomba ’Boletus bovinus’ (MFűvK. 2: 371), 1845: ua. ’Boletus bovinus’ (Műsz. 430). A vargánya társneve. A disznóorrú gomba és a tinóorrú gomba elnevezésekkel függ össze.
  1. Dr. Dravecz Tibor: ÍZLETES VARGÁNYA ÉS ROKONAI (1987-2001) 22. füzet