Ízletes vargánya
|
|
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Boletus edulis Bull.:Fr. |
||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Ízletes vargánya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ízletes vargánya témájú médiaállományokat. |
| Ízletes vargánya mikológiai jellemzői |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
Az ízletes vargánya (Boletus edulis) a gombákhoz (Fungi), azon belül tinórugomba-alkatúak (Boletales) [r 1] rendjébe és a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj. Népies nevén: úrigomba vagy medveorrú gomba. Erdélyben „hirip” névre hallgat. [r 2] Ez a gomba a legtermetesebb és legkiadósabb (május végétől október közepéig szedhető) étkezési gombák közé tartozik.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Lombhullató- és kevert erdőkben, erdőszéleken és tisztásokon is előfordul. Egész Európában elterjedt.
A Boletus a régi rómaiak legjobb, legfontosabb étkezési gombája volt (Plinius 22: 92; Seneca: Epist. 95: 25). A szó a görög bolétes, bolítes ’Amanita caesarea’ (Genaust 102) gombanévvel rokonítható.
Magyarországon a Budai-hegységben több mérgezés történt olyan ehető fajokkal (így vargányával is), amelyek mérgező nehézfémeket halmoztak fel a termőtestükben, tehát adott esetben az ehető vargányánál is vigyázni kell.[forrás?] Mérgező rokona a nyomásra sértésre kékülő-zöldülő farkastinóru (Boletus calopus), amellyel könnyen össze is téveszthető!
Megjelenése [szerkesztés]
Kalapjának átmérője a 12-25 cm-t is eléri, zsírosan fénylő, gesztenyebarna, fehér peremű és húsos. Fiatalon halvány, később zöldessárga spóratermő rétege csöves szerkezetű, a kalapról könnyen lefejthető.
Tönkje, akár 15 cm magasra is megnő, vörösesbarna, csíkos, felső részén finom, fehér hálózat található. Húsának színe nyomásra nem változik.
Elkészítése [szerkesztés]
Ez a gomba nagyon ízletes és sokféleképpen elkészíthető: nyersen salátákba, gombalevesnek, vajban párolva – köretnek, rántva és pörköltnek, de szárítás és őrlést követően, fűszerként is nagyon sok ételhez használják.
Mérgező rokonai [szerkesztés]
Nem szabad összetéveszteni a sátántinóru (Boletus satanas) mérgező gombafajjal, amelynek termete hasonló, de tönkje és kalapjának alja feltűnően piros, háta pedig nem barna, hanem fakó színű, húsa nyomásra gyengén kékül.
A vargányákkal rokon tinóruk között még több mérgező, illetve csak feltételesen fogyasztható faj is van, ezért a gyűjtött gombát elkészítés előtt mindenképpen gombavizsgáló szakellenőrrel kell megvizsgáltatni (ezt a magyarországi piacokon magánemberek számára díjmentesen elvégzik).
Ehető rokonai [szerkesztés]
- bronzos vargánya (Boletus aereus)
- nyári vargánya (Boletus aestivalis)
- vörösbarna vargánya (Boletus pinophilus)
- királytinóru (Boletus regius)
Forrás [szerkesztés]
Dr. Kalmár Zoltán- Dr. Makara György Ehető és mérges gombák
Hivatkozások, lábjegyzetek [szerkesztés]
- Magyar Nyelvőr – 124. évfolyam 4. szám, 2000. október–december – Rácz János: Here és orr a botanikában
- ↑ boletus (< gör. bolétes, bolítes = ehető gomba)
- ↑ medveorrú gomba R: 1783: medvegomba ’Boletus bovinus’ (Erdély) 1787: medve-gombár ’Boletus suillus et Bovinus’ (NyTudKözl. 80: 48, 29), 1803: medveorrú (Márton), 1813: medveorrú gomba ’Boletus bovinus’ (MFűvK. 2: 371), 1845: ua. ’Boletus bovinus’ (Műsz. 430). A vargánya társneve. A disznóorrú gomba és a tinóorrú gomba elnevezésekkel függ össze.
|
||||||||

