Májgomba
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Fistulina hepatica (Schaeffer) |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Májgomba témájú médiaállományokat. |
A májgomba (Fistulina hepatica) a kalaposgombák rendjén belül a májgombafélék családjába tartozó Fistulina nemzetség egyik fiatalon ehető, Magyarországon is előforduló gombája. Májra emlékeztető, nagy termetű, elsősorban fák törzsén élősködő faj.
Tartalomjegyzék |
Jellemzői [szerkesztés]
Eleinte gömbölyded, később máj vagy nyelv alakú termőteste akár a 40 cm-t is elérheti. Gyakran rövid tönkje is van. Színe felül fiatalon narancssárga, rozsdabarna, majd idővel egyre vörösesebb, végül sötétbarna lesz. Felülete szemcsés, nyirkos időben nyálkás.
Termőrétege csöves szerkezetű, pórusai aprók; színe rozsdasárgás, általában világosabb a felső oldalénál. Nyomásra barnásvörösen foltosodik, felszínén néha vöröses cseppek jelennek meg. Húsának színe és tapintása a marhahúséra emlékeztet, feltűnően rostos, szálakra foszló. Véres vízre emlékeztető vöröses levet enged. Íze kissé savanykás, az idős gomba kifejezetten fanyar; illata gyümölcsre emlékeztet. Spórái gömbölyűek, barnássárgák.
Fiatal példányait gyűjtik, felhasználásakor a kalapjának tövét eltávolítják, majd felszeletelve, hagymával, fokhagymával megsütve, és utólag fűszerezve, húspótló főételként is tálalható. Elkészítés előtt a gombaszeletek vízben áztatják, hogy csersavtartalma kiázzon. Egyes helyeken, ha nagyobb mennyiséget sikerült begyűjteni, savanyítással tartósítják.
Előfordulása [szerkesztés]
Lombhullató fák, különösen tölgyfák törzsén, gyakran a fa odvában terem. Nyár végén és ősszel fordul elő.
Hasonló fajok [szerkesztés]
Nincs igazán hasonló gombafaj, a vöröses színű taplófajok mind fásan kemények, szívós húsúak.
Irodalom [szerkesztés]
- Kalmár Z. – Makara Gy. (1978): Ehető és mérges gombák. Natura, Bp., 314 p.
|
||||||||

