Kajsza lisztgomba
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Clitopilus prunulus (Scop. ex Fr.) P. Kumm. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Kajsza lisztgomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kajsza lisztgomba témájú médiaállományokat. |
| Kajsza lisztgomba mikológiai jellemzői |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
A kajsza lisztgomba a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe és a döggombafélék (Entolomataceae) családjába tartozó, ehető gomba.
Megjelenése [szerkesztés]
Viszonylag kis termetű gomba, mely csoportosan terem, erdők szélén és tisztásokon, fák közelében, kizárólag nyáron és kora ősszel. Kalapja fehér, a szürke különböző árnyalataival, olykor világosabb foltok is találhatók rajta. Fiatalon domború, majd szétterül és rendszerint szabálytalanul hullámos a pereme. Jellemző átmérője 3 – 8 cm.
Lemezei fehérek. Tönkje fehér, rövid, zömök. Jellemző magassága 2 – 4 cm. Húsa jellegzetes, a lisztre emlékeztet.
Összetéveszthetősége [szerkesztés]
A súlyosan mérgező parlagi tölcsérgombával lehet összetéveszteni, amely azonban karcsúbb, tönkje vékony. Ezenkívül megkülönbözteti még tőle a kajsza lisztgomba erősen lisztszagú hűsa.
Forrás [szerkesztés]
Veress Magda, Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.

