Szürke tölcsérgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szürke tölcsérgomba
Lepista nebularis.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Altörzs: Himeniális termőtestű gombák (Hymenomycotina)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Pereszkefélék (Tricholomataceae)
Nemzetség: Tölcsérgomba (Clitocybe)
Faj: C. nebularis
Tudományos név
Clitocybe nebularis
(Batsch), P.Kumm. (1871)
Szinonimák
  • Agaricus nebularis Batsch (1789)
  • Gymnopus nebularis (Batsch) Gray (1821)
  • Omphalia nebularis (Batsch) Quél. (1886)
  • Lepista nebularis (Fr.) Harmaja (1974)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szürke tölcsérgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke tölcsérgomba témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke tölcsérgomba témájú kategóriát.

A szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis vagy Lepista nebularis) a pereszkefélék (Tricholomataceae) családjába sorolt tölcsérgomba (Clitocybe) nemzetség egyik faja.

Elterjedése, előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon is meglehetősen gyakori. Szeptembertől novemberig gyűjthető.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szürke tölcsérgombák boszorkánykört alkotva

Kalapjának átmérője 6–15 (20) centiméter. A kalap szürke, barnásszürke, de lehet fehér is, fiatalon hamvas (ez letörölhető). Fiatalon domború, majd ellaposodik, kissé tölcséresedhet. A széle sokáig begöngyölt, gyakran hullámos. Sűrűn álló, fehéres, illetve krémsárga lemezei kissé lefutók, a kalap húsáról könnyen leválaszthatók.

Tönkje 4–12 cm hosszú, 1,5–4 cm vastag, lefelé elvékonyodó, alul szélesebb, bunkó alakú, fehéres, világosszürke. Felülete szálas, rostos, belül idővel üregesedik. A tönk aljára gyakran avarmaradványok tapadnak.

Húsa szárazon fehér, nedvesen kissé szürkés. Vastag; eleinte kemény, majd megpuhul. Tönkje szivacsos, jellegzetes, fűszeres illatú és ízű.

Összetéveszthető a mérgező nagy döggömbával, a viaszfehér tölcsérgombával és a kajsza lisztgombával.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiadós, de étkezési értéke csekély — ugyanis annyira fűszeres ízű, hogy önálló fogyasztásra nem ajánlják; leginkább fűszerként fogyasztható. Emellett csak feltételesen ehető, ugyanis egyeseknek allergiát okozhat. Felhasználás előtt érdemes leforrázni. Íze kissé savanykás, ezért ételek savanyítására is alkalmas.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lomb- és fenyőerdőben, gyakran folyásokban növő, gyakori faj. Vastag avartakarón tömegesen jelenhet meg, és egészen az első fagyokig kitart.

Nagyobb csoportokban, illetve (jellemzően) boszorkánykörökben nő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Albert-Locsmándi-Vasas - Ismerjük fel a gombákat!
  • Rimóczi Imre: 88 színes oldal a leggyakoribb gombákról. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984. ISBN 963 231 673 8. ISSN 0230—2845 p. 31.
  • Kalmár Zoltán, Huller Ágoston, 1972: Gombák. Búvár Zsebkönyvek. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 11 3986 7. ISSN 0324—3168. p. 28.
  • Renate Volk, Fridhelm Volk: Gombakalauz ínyenceknek. Magyar Könyvklub, Budapest, 2004. ISBN 963 549 087 9 p. 67.