Szürke tölcsérgomba
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Clitocybe nebularis (Batsch), P.Kumm. (1871) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szürke tölcsérgomba témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke tölcsérgomba témájú médiaállományokat. |
A szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis vagy Lepista nebularis) a pereszkefélék (Tricholomataceae) családjába sorolt tölcsérgomba (Clitocybe) nemzetség egyik faja.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése, előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon is meglehetősen gyakori. Szeptembertől novemberig gyűjthető.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Kalapjának átmérője 6–15 (20) centiméter. A kalap szürke, barnásszürke, de lehet fehér is, fiatalon hamvas (ez letörölhető). Fiatalon domború, majd ellaposodik, kissé tölcséresedhet. A széle sokáig begöngyölt, gyakran hullámos. Sűrűn álló, fehéres, illetve krémsárga lemezei kissé lefutók, a kalap húsáról könnyen leválaszthatók.
Tönkje 4–12 cm hosszú, 1,5–4 cm vastag, lefelé elvékonyodó, alul szélesebb, bunkó alakú, fehéres, világosszürke. Felülete szálas, rostos, belül idővel üregesedik. A tönk aljára gyakran avarmaradványok tapadnak.
Húsa szárazon fehér, nedvesen kissé szürkés. Vastag; eleinte kemény, majd megpuhul. Tönkje szivacsos, jellegzetes, fűszeres illatú és ízű.
Összetéveszthető a mérgező nagy döggömbával, a viaszfehér tölcsérgombával és a kajsza lisztgombával.
Felhasználása[szerkesztés]
Kiadós, de étkezési értéke csekély — ugyanis annyira fűszeres ízű, hogy önálló fogyasztásra nem ajánlják; leginkább fűszerként fogyasztható. Emellett csak feltételesen ehető, ugyanis egyeseknek allergiát okozhat. Felhasználás előtt érdemes leforrázni. Íze kissé savanykás, ezért ételek savanyítására is alkalmas.
Életmódja, termőhelye[szerkesztés]
Lomb- és fenyőerdőben, gyakran folyásokban növő, gyakori faj. Vastag avartakarón tömegesen jelenhet meg, és egészen az első fagyokig kitart.
Nagyobb csoportokban, illetve (jellemzően) boszorkánykörökben nő.
Források[szerkesztés]
- Albert-Locsmándi-Vasas - Ismerjük fel a gombákat!
- Rimóczi Imre: 88 színes oldal a leggyakoribb gombákról. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984. ISBN 963 231 673 8. ISSN 0230—2845 p. 31.
- Kalmár Zoltán, Huller Ágoston, 1972: Gombák. Búvár Zsebkönyvek. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 11 3986 7. ISSN 0324—3168. p. 28.
- Renate Volk, Fridhelm Volk: Gombakalauz ínyenceknek. Magyar Könyvklub, Budapest, 2004. ISBN 963 549 087 9 p. 67.
