Bazídiumos gombák
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||
| Rendszertan | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
|||||
|
|
|||||
|
|||||
A bazídiumos gombák (Basidiomycota) rendszertani törzse a gombák országába tartozik. A fonalak szövedéke teleptestet alkot. A teleptest része a kalap és a tönk. A kalapban található gombafonalak végén alakul ki a bazídium, amely egy megvastagodott rész. Ez termeli a spórákat. A bazídiumos gombák közé mintegy 30 000 faj tartozik, ez az eddig leírt gombák 37%-a.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
A törzsbe az újabb rendszerezések szerint 3 altörzs tartozik:
- Teliomycotina altörzs
- Rozsdagombák (Urediniomycetes) osztálya
- Ustilaginomycotina altörzs
- Üszöggombák (Ustilaginomycetes) osztálya
- Exobasidiomycetes osztály
- Himeniális termőtestű gombák (Hymenomycotina) altörzs
- Osztott bazídiumú gombák (Heterobasidiomycetes) osztálya
- Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztálya
A közismert kalapos gombák, köztük az ehető gombák fajainak túlnyomó része (98%) a himeniális termőtestű gombák altörzsén belül az osztatlan bazídiumú gombák osztályába tartozik.
[szerkesztés] Alternatív osztályozás
Más rendszerezések a bazídiumos gombákat nem törzsnek tartják, hanem osztálynak (Basidiomycetes) a valódi gombák törzsén belül, és két alosztályukat különböztetik meg:
- Osztott bazídiumú gombák alosztálya (Heterobasidiomycetidae)
- Osztatlan bazídiumú gombák alosztálya (Homobasidiomycetidae)
A rozsda- és az üszöggombák ezen osztályozás szerint nem alkotnak külön csoportokat, hanem az osztott bazídiumú gombák közé tartoznak.
[szerkesztés] Tulajdonságaik
A bazídiumnak a keletkezése és formája szempontjából két fontos típusa különböztethető meg: a holo- és a fragmobazídium. A holobazídium a meiózis után egysejtű (osztatlan) marad, a fragmobazídium viszont szeptumok keletkezése révén több sejtre tagolódik. A tagolódás következtében az utóbbi hosszában vagy keresztben osztott lehet. Hosszában osztott bazídium fordul elő pl. a Tremellales rendben, keresztben osztott pedig az Auriculariales és az Uredinales rendben.
A bazídiumos gombák feltehetőleg a tömlősgombákkal állnak filogenetikai kapcsolatban. Erre utal a bazídiumok - mindenekelőtt a holobazídium - nagymértékű hasonlósága az aszkusszal, valamint a tömlősgombák horogképzése és a bazídiumos gombák csatképzése közötti csekély különbség. Amíg azonban az osztatlan bazídiumú gombák közvetlenül kapcsolatba hozhatók a tömlősgombákkal, az osztott bazídiumú gombák, illetve a rozsda- és az üszöggombák redukált, parazita formáknak tekinthetők.
[szerkesztés] Szaporodásuk
Aszkusszal homológ spóraképző szervük a bazídium , amelynek bunkós végeiről négy bazídiospóra fűződik le (külső vagy exogén spóraképződés) . Tipikus, differenciált ivarszerveik nem alakulnak ki. Fejlődésük során - ellentétben a tömlősgombákkal - a haploid, különnemű spórákból kialakult primer fonalak igen korai stádiumban összeolvadnak (somatogamia) dikariotikus, szekunder fonalakat létrehozva. Az ezekből fejlődő termőtestek már csak kétmagvú sejteket tartalmaznak. A hifák növekedése során a dikariotikus állapotot a tömlősgombáknál ismertetett horogképződéshez hasonló csatképződés tartja fenn. A szekunder micélium évekig a talajban élhet, amíg megfelelő környezeti tényezők hatására megindul a termőtestképződés. A hifák sejtfalanyaga kitin. A szeptumokon jellegzetes nyílások, az ún. parentoszómás dolipórusok alakulnak ki. Kivételt képeznek a parazita rozsda- és üszöggombák, amelyeknek egyszerű pórusaik vannak. Elsődlegesen az ivaros folyamat befejeződésének eredményeképpen kialakuló bazídiospórákkal terjednek. Ivartalanul konídiumokkal és klamidospórákkal szaporodnak.
[szerkesztés] Fejlődésmenet
A haploid bazidiospórák kicsírázva haploid hifát hoznak létre. Ez, a tömlősgombákkal ellentétben rövid időn belül összeolvad egy ellentétes ivarjellegű haploid hifával, így dikariotikus micélium jön létre. Ez beszövi az aljzatát (szubsztrátumát). A környezet megfelelő kémiai és egyéb jeleire a micélium egyes pontjain létrejön a termőtest, melynek termőrétegében létrejönnek a bazídiumok. Itt történik a magok összeolvadása (kariogámia), melyet meiózis követ, létrehozva a 4 bazidiospórát a bazídium csúcsán.
[szerkesztés] Táplálkozásuk, élettani hatásuk
A közismert ehető és termesztett gombák is idetartoznak. A fajok egy része azonban mérges vagy kemény húsú, nehezen emészthető. Többségük szaprotróf módon, különböző növényi anyagokon (fa, szalma, trágya stb.) táplálkozik. Mások szimbiózisban élnek mohákkal vagy edényes növényekkel, azok rizoidáival, illetve gyökereivel ún. mikorrhizát képezve. A rozsda- és az üszöggombák kultúrnövényeink parazitáiként veszélyes mezőgazdasági károsítók.
