Üszöggombák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Üszöggombák
Huitlacoche.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Altörzs: Ustilaginomycotina
Osztály: Ustilaginomycetes
Rend: Üszöggombák (Ustilaginales)
(G. Winter 1880)[1] Bauer & Oberwinkler 1997[2]
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Üszöggombák témájú kategóriát.

Az üszöggombák rendje (Ustilaginales) 37 nemzetség mintegy 1000 faját öleli fel. Fajai veszedelmes növényi kórokozók, amelyek gazdanövényeikre erősen specializálódtak. Túlnyomórészt egyszikűeken – rendszerint perjeféléken, sásféléken vagy liliomféléken – élnek. A kétszikűek közül a szegfűfélék és a fészkesvirágzatúak családjait részesítik előnyben. Az üszögfertőzés jellegzetes tünete a fekete színű kitartó (áttelelő) spórák – klamidospórák – óriási tömegének megjelenése a gazdanövény egyes szervein (a szárakon, a leveleken, a virágokban és a terméseken). Ezektől a növényi részek égetteknek, elüszkösödötteknek tűnnek. Az üszöggombák kitartó spórái diploidok. A rend a dérgombákkal (Taphrinales) mutat rokonságot. Fajai ugyanis életciklusuk haploid szakaszában élesztőszerűek és szaprotróf módon táplálkoznak, dikariotikus életszakaszukban pedig gazdaszervezethez kötődnek és parazitaként viselkednek.

Üszöggombák által okozott betegségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságilag fontosak a gabonafélék károsítói, például a búza-kőüszög (Tilletia tritici), a búza-porüszög (Ustilago tritici), a képen is látható kukorica- vagy golyvásüszög (Ustilago maydis) és az árpa-fedettüszög (Ustilago hordei).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • www.hik.hu

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Winter, G.. Rabenhorsts Kryptogamen-Flora von Deutschland, Oesterreich und der Schweitz, Vol. 1. Leipzig: E. Kummer, 73. o (1880)  (as "Ustilagineae")
  2. Bauer, R., et al. (1997.). „Ultrastructural markers and systematics in smut fungi and allied taxa.”. Can. J. Bot. 75, 1311. o.