Kalap (mikológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kalapnak nevezik (latinul: pileus) a mikológiában a bazídiumos gombák egyes csoportjainak termőtestén található morfológiai képződményt. A kalaposgombák (Agaricales) rendjének legtöbb családjában, a tinórugomba-alkatúak (Boletales) és a taplóalakúak (Polyporales) rendjében, illetve a galambgombaféléknél (Russulaceae) igen elterjedt formai jegy. A kalap mellett általában tönkre is elkülönül a termőtest.

A himénium különböző szerkezetű trámán helyezkedik el a kalap alján, de leggyakoribb a lemezes kalap. Gyakran található burokmaradvány (velum universale) a kalap felszínén letörölhető pettyek formájában. Néha a kalap szélét és a tönköt részleges burok (velum partiale) is összeköti, ami a kalapperemen lelógó fátyolként maradhat meg.

A kalap fő határozóbélyegei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes gombanemzetségek és -fajok fontos jellemzője a kalap általános alakja, de a forma a gomba korától függően is jelentősen változhat. A fiatalon domború kalap az idő előrehaladtával ellaposodhat, széle felgöndörödhet. A kalap mérete szerint elkülönítünk kis (5 cm-nél kisebb átmérő), közepes (6‑12 cm) és nagy termetű (12 cm-nél nagyobb) gombákat:

A leggyakoribb kalapformák:

Ovate cap icon.svg
tojásdad
Campanulate cap icon.svg
harang alakú
Conical cap icon.svg
kúpos
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
lapos
Depressed cap icon.svg
benyomott
Umbillicate cap icon.svg
köldökös
Infundibuliform cap icon.svg
tölcséres
Umbonate cap icon.svg
púpos
Offset cap icon.png
excentrikus

Kalapbőr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyírfa-szőrgomba kalapja

A kalapnak a fajra, nemzetségre jellemző tapintása van. Lehet:

A kalap felszínén kialakuló ránőtt foltok, pikkelyek, tüskék a kalapbőr részei, szerkezetüket annak speciális sejtjei, a pilocisztidiumok alkotják. Kivételt jelentenek ez alól az általános burok maradványaként látható letörölhető pettyek (galócák).

A kalap széle[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos határozóbélyeg a kalap peremének jellege is. Egyes fajoknak ráncos a kalapszéle (selyemgombák, kígyógombák), de lehet behasadozó (susulykák) vagy fátyolos is (pókhálósgombák). A gombát kettévágva válik láthatóvá a kalap keresztmetszete, amely a következő típusokra osztható:

Margine involuto fungo.png
begöngyölt: tejpereszke (Leucopaxillus lepistoides), begöngyöltszélű cölöpgomba (Paxillus involutus)
Margine arrotondato fungo.png
lekerekített: mezei szegfűgomba (Marasmius oreades), ízletes vargánya (Boletus edulis)
Margine disteso fungo.png
megnyúlt: késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)
Margine revoluto fungo.png
visszahajló: téglavörös susulyka (Inocybe patouillardi)

Szín[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ízletes tőkegomba higrofán kalapja

A nagygombák színe rendkívül változatos, gyakorlatilag a teljes színskálát felöleli. A fehértől a feketéig, a pirostól a sárgáig, zöldig minden árnyalat előfordul. Az egyes fajokon belül is jelentősek lehetnek az eltérések: az alapvetően zöld kalapú dióízű galambgombának (Russula heterophylla) például ismert sárgás, szürkés, sőt piros is lehet. Néhány színanyag a napsütéstől vagy az esőtől kifakulhat, kioldódhat; jól megfigyelhető ez a jelenség, ha a kalap felét egy levél eltakarja, mert alatta sötétebb a szín. Sok gombafajnak jellegzetesen változik a színe a nedves vagy száraz időjárásnak megfelelően. Gyakori, hogy a nedves termőtest koncentrikus gyűrűkben eltérő színt mutat (higrofán).

Nagyon fontos bélyeg, ha a kalap színe (a kalapbőr vagy a hús) sérülésre, vágásra változik, kékül, sárgul vagy pirul (például változékony tinóru, sárguló csiperkefajok, piruló galóca). Bizonyos gombanemzetségeknél (tejelőgombák, kígyógombák) lényeges a gomba tejnedvének vizsgálata is, mivel ennek színe is változhat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Albert L. – Jakucs E. – Kékedi T. – Locsmándi Cs. – Siller I. – Vasas G. (2005): Mikológiai ismeretek. Magyar Mikológiai Társaság, Budapest.