Baracksárga tinóru
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Xerocomellus armeniacus (Quél.) Šutara 2008 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Baracksárga tinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Baracksárga tinóru témájú médiaállományokat és Baracksárga tinóru témájú kategóriát. |
| Baracksárga tinóru mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A baracksárga tinóru vagy más néven baracksárga nemezestinóru (Rheubarbariboletus armeniacus) az osztatlan bazídiumú gombák, azon belül a tinórufélék közé tartozó nagygombafaj. 2008-ban a cseh mikológus, Josef Šutara az újonnan létrehozott Xerocomellus nemzetségbe sorolta be.[1] 2015-ben került a Rheubarbariboletus nemzetségbe.
Megjelenése[szerkesztés]
Az alföldi, dombvidéki és alacsonyabb hegyvidéki területekre jellemző gombafaj. Nyártól kora őszig terem, rendszerint többedmagával, leggyakrabban a fehér nyárral alkot mikorrhizát, de időnként tölgyesekben is előfordul. A Mediterráneum jellemző gombája, a Kárpát-medencében meglehetősen ritkán fordul elő.
Kalapja 4–9 cm átmérőjű, felszíne erősen berepedezett. Színe általában narancsbarna, termőteste fiatalon rózsaszínes, majd idős korára barnásvörössé válik, vastag, szorosan a tönkhöz nőtt.
Tönkje hengeres, lefele elvékonyodó, színe a kalapéval megegyezik, alja mindig narancssárga. Húsa a kalapbőr alatt sárga, egyébként fehér, nyomásra és vágásra kékül. Íze, szaga nem jellemző.
Összetéveszthetősége[szerkesztés]
Mérgező gombával nem téveszthető össze, azonban nagyon hasonlít közeli rokonára, az arany tinórura, melynek húsa a repedésekben bíborvörös.
Habár ehető gomba, ritkasága miatt kíméletre szorul.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Šutara, Josef: Xerocomus s. l. in the light of the present state of knowledge. Czech Mycology, LX. évf. 1. sz. (2008) 29–62. o. arch Hozzáférés: 2014. május 17. (pdf) Hozzáférés ideje: 2014. május 17
