Barna érdestinóru
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Leccinum scabrum (Bull. Gray 1821) |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna érdestinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna érdestinóru témájú médiaállományokat. |
| Barna érdestinóru mikológiai jellemzői |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
A barna érdestinóru vagy barna érdesnyelű tinóru (Leccinum scabrum) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjéhez, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A barna érdestinóru Európában és a nyír előfordulási területén gyakori. A nyírfajok mikorrhizapartnere, és júniustól októberig terem.
Megjelenése [szerkesztés]
A kalap átmérője 5-15 centiméter, fiatalon félgömb alakú, később párnásan boltozatos és a közepén kissé kiterülő. Felbőre nem ér túl a kalap peremén; színe világos vagy vöröses szürkésbarna, később többé-kevésbé barna, felülete sima, kopasz, szárazon és nedvesen egyaránt meglehetősen tapadós. A termőréteg csövei fehéresek, később piszkosfehérré vagy szürkévé sötétülnek, nyomásra barnulnak. A csövekével megegyező színű nyílások szűkek, kerekdedek. A tönk 5-15, néha 20 centiméter hosszú és 1-2.5, néha 3.5 centiméter vastag, karcsú, felfelé vékonyodik, alapján gumósan megvastagodott. Színe fehéres, de hosszanti sorokban álló feketés pikkelyek, szemcsék borítják. A gomba húsa fehéres, később szürkésfehér, törésre változatlan, szárítva barna.
Felhasználhatósága [szerkesztés]
A barna érdestinóru ehető gomba, íze, szaga kellemes.
Forrás [szerkesztés]
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
