Piruló galóca
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Amanita rubescens (Pers. ex Fr.) Gray |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Piruló galóca témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Piruló galóca témájú médiaállományokat. |
| Piruló galóca mikológiai jellemzői |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
A piruló galóca (Amanita rubescens) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a kalaposgombák (Agaricales) rendjéhez, ezen belül a galócafélék (Amanitaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Megjelenése [szerkesztés]
A kalap 10-15 centiméter szélesre nő meg. Ekkor esernyőhöz hasonlóan félgömb alakúvá válik, és húsbarna-vöröses felszínén nagyszámú finom fehéressárga vagy rózsaszín burokmaradvány-darabka látható, ezeket az eső könnyen lemossa. A lehúzható félbőr alatt a hús rózsaszínű. A fehér lemezek a tönktől többé-kevésbé távol és sűrűn állnak, idősebb korban gyakran rózsaszín foltossá válnak. A tönk hosszúsága eléri a 15, néha 18 centimétert, 1-4 centiméter vastag, húsa eleinte telt, később szivacsos. Kezdetben fehér alapszínén csupán enyhe rőtes árnyalat látható, végül azonban határozottan vörössé válik. A gallér nagy, lelógó, fehéres-rózsaszínű és erősen rovátkolt.
Élőhelye [szerkesztés]
A piruló galóca június-júliustól egészen októberig lomberdőkben, fenyvesekben elterjedt és gyakori.
Felhasználhatósága [szerkesztés]
A gombaismerők nem csupán azért értékelik, mert korán megjelenik, hanem azért is, mert kiadós étkezési gomba. Tartósan nedves idő után esetleg földízű lehet. Nyers állapotban ne fogyasszuk, mert megárthat.
Forrás [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
