Gyapjas tintagomba
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Coprinus comatus (O.F. Müll.) Persoon |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gyapjas tintagomba témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjas tintagomba témájú médiaállományokat. |
| Gyapjas tintagomba mikológiai jellemzői |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
A gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a kalaposgombák (Agaricales) rendjéhez, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
A gyűjtő a fiatal, fehér gombát jellegzetes, csaknem hengeres alakjáról már messziről felismeri. Az 5-10 centiméter magas kalap nemsokára felnyílik, és keskeny harang alakúvá változik. Átmérője 3-16 centiméter. Felülete csaknem a csúcsáig üstökszerűen gyapjas, pelyhes, pikkelyes, eleinte fehér, később rózsaszínű, barnás, majd fekete. A lemezek sűrűn állnak és különböző hosszúak. A fehér, karcsú tönk 5-16 centiméter hosszú és 6-15 milliméter vastag, finoman szálas, rajta mozgatható gallér van, töve gumósan megvastagodott. A kezdetben annyira mutatós tintagomba végül kenőcsös, tintafekete tömeggé folyik szét.
[szerkesztés] Élőhelye
A gyapjas tintagombának tavasztól őszig egyre-másra jelennek meg termőtestei, egyenként vagy csoportosan, mindenekelőtt utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben, elsősorban trágyázott helyeken. A síkságoktól a középhegységekig széles körben elterjedt.
[szerkesztés] Felhasználhatósága
A gyapjas tintagomba fiatalon ehető gomba. Addig fogyasztható, amíg lemezei fehérek. Főzés során jellegzetes illata van, íze azonban kellemes; a fiatal példányok elsőosztályú csemegegombák.
Figyelem! A tintagombákkal együtt tilos alkoholt fogyasztani! Alkohol hatására hallucinogén anyagok szabadulnak fel. Nem játék, nem érdemes kipróbálni. Ez a figyelmeztetés idejét múlta. Az említett hallucinogén hatásért felelős hatóanyag a coprin, a nemzetség névadója. Csak a jelentéktelen ráncos tintagombában fordul elő, a gyapjas tintagomba mentes ettől a hatóanyagtól. A népi gyógyászatból ismert viszont a gomba vércukor szint csökkentő hatása. A hatást azóta állatkísérletekkel is igazolták: eredményesen csökkentette a II típusú diabéteszben szenvedő egerek vércukor - és triglicerid szintjét.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
