Gyapjas tintagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyapjas tintagomba
Coprinus comatus.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Tintagomba (Coprinus)
Pers. ex Gray
Faj: C. comatus
Tudományos név
Coprinus comatus
(O.F. Müll.) Pers. (1797)
Szinonimák
  • Agaricus cylindricus Schaeff. (1774)
  • Agaricus comatus O.F.Müll. (1780)
  • Agaricus vaillantii J.F.Gmel. (1792)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyapjas tintagomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjas tintagomba témájú kategóriát.

Gyapjas tintagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Black spore print icon.png
fekete
Kalap
Lemezek
Tönk
Ovate cap icon.svg
tojásdad
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring stipe icon.svg
galléros

A gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyűjtő a fiatal, fehér gombát jellegzetes, csaknem hengeres alakjáról már messziről felismeri. Az 5-10 centiméter magas kalap nemsokára felnyílik, és keskeny harang alakúvá változik. Átmérője 3-16 centiméter. Felülete csaknem a csúcsáig üstökszerűen gyapjas, pelyhes, pikkelyes, eleinte fehér, később rózsaszínű, barnás, majd fekete. A lemezek sűrűn állnak és különböző hosszúak. A fehér, karcsú tönk 5-16 centiméter hosszú és 6-15 milliméter vastag, finoman szálas, rajta mozgatható gallér van, töve gumósan megvastagodott. A kezdetben annyira mutatós tintagomba végül kenőcsös, tinta fekete tömeggé folyik szét.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyapjas tintagombának tavasztól őszig egyre-másra jelennek meg termőtestei, egyenként vagy csoportosan, mindenekelőtt utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben, elsősorban trágyázott helyeken. A síkságoktól a középhegységekig széles körben elterjedt.

Felhasználhatósága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyapjas tintagomba fiatalon ehető gomba. Addig fogyasztható, amíg lemezei fehérek. Főzés során jellegzetes illata van, íze azonban kellemes; a fiatal példányok elsőosztályú csemegegombák.

Sokáig úgy tartották, hogy ez a faj egy koprin nevű anyagot tartalmaz, ami alkohollal együtt fogyasztva mérgezéses tüneteket okoz. Ez a téves információ több szakkönyvben is előfordul. Más fajok, például a ráncos tintagomba, valóban tartalmazzák ezt a vegyületet, viszont a gyapjas tintagombából egyáltalán nem sikerült kimutatni, ezért az alkoholfogyasztástól nem kell tartózkodni.[1][2] A népi gyógyászatból ismert viszont a gomba vércukor szint csökkentő hatása. A hatást azóta állatkísérletekkel is igazolták: eredményesen csökkentette a II típusú diabéteszben szenvedő egerek vércukor - és triglicerid szintjét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Benjamin, Denis R.. Mushrooms: poisons and panaceas — a handbook for naturalists, mycologists and physicians. New York: WH Freeman and Company (1995). ISBN 0-7167-2600-9 
  2. Dr. Dravecz Tibor: Az Év Gombája 2009: a gyapjas tintagomba, 2009. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 3.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]