Pecsétviaszgomba
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) |
||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| ''Ganoderma lucidum'' (Curtis) P. Karst. |
A Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) a Ganoderma nemzetséghez tartozó gombafaj.
Tartalomjegyzék |
Jellemzés [szerkesztés]
A pecsétviaszgomba egy kemény gombafaj, a kalap magassága 5 és 20 cm között változhat, amely egy – legtöbbször – oldalt fekvő tönkön ül. A gomba kalapja 1 – 3 cm vastag lehet, felszínét pedig egy sárgás, később vöröses (a vörösbarnától a vöröses feketéig), sötétedő viaszréteg fedi. Ez a viaszréteg a gyufa – és az öngyújtólángban is megtalálható. A gomba széle fehér, a hátoldalán egy fehéres, likacsos réteg helyezkedik el, minden egyes milliméteren 4 – 5 pórussal. A tulajdonképpeni tönk (gyakran csak tönk alakú alap) fényes, a vöröses barnától a bíboron át, majdnem feketébe áthajló színekben pompázhat.
Életmód [szerkesztés]
A pecsétviaszgomba egy falakó szaprofita vagy parazita, mely mindenekelőtt lombfákon él. Tápnövényként elsősorban a tölgyet kedveli, emellett további lombhullató fajok, gyakrabban tűlevelűek (lucfenyő és erdei fenyő) is előfordulnak. A gomba előnyben részesíti a melegkedvelő tölgyeseket, elegyes tölgyeseket, ezen kívül a vörös tölgyeseket és a keményfás ligeterdőket. Ezen társulásokon kívül a pecsétviaszgomba megtalálható még sövényekben, parkokban és útszéleken, amennyiben ott a megfelelő tápnövény (tölgy vagy vöröstölgy) rendelkezésre áll. Az egyéves gomba fatörzseken, gyökereken található.
Elterjedés [szerkesztés]
A pecsétviaszgomba valószínűleg világszerte elterjedt, mégsem lehetünk ebben teljesen biztosak, mindenekelőtt a még ismeretlen rokonfajoktól való elhatárolódása miatt. Az Északi flórabirodalomban elsősorban a mediterrán és a mérsékelt éghajlati övben elterjedt, Európában Dél – Skandináviáig lelhető fel. A pecsétviaszgomba Németországban az összes tájegységben elszórtan megtalálható. Magyarországon is gyakran fordul elő tölgyesekben, ám tömeges megjelenése a fákon az erdő gyengültségére utal.
Rendszertan [szerkesztés]
A pecsétviaszgomba a Ganoderma nemzetség egy komplex, szűk rokonságához tartozik, melyeket részben a táptalajválasztás különbözteti meg egymástól és rendszertani kategóriájuk nem egyértelmű. Európában ehhez a komplexhez a következő fajok tartoznak: óriás lakkostapló (Ganoderma resinaceum), sötét lakkostapló (Ganoderma carnosum) és a Ganoderma valesiacum (egy faj vörösfenyőkön az Alpokból és a Kárpátokból). Európán kívüli fajai a hemlokfenyőn növő Ganoderma Tsugae és a Ganoderma oregonese. A Kelet – Ázsiából származó Ganoderma sinense és a Ganoderma japonicum.
Jelentőség [szerkesztés]
A pecsétviaszgomba étkezési jelentősége nem kérdéses, azonban fakártevőként jelentéktelen. Kelet–Ázsiában gyógyszerként alkalmazzák. A gyógyászati alkalmazások célja az immunrendszer és a máj erősítése és az anyagcserefolyamatok felgyorsítása. A G. lucidumot tartalmazó készítmények gyógyászati felhasználására szakirodalomban leírt bizonyítékok vannak a különböző panaszok és betegségek kezelésére; sok, feltételezhetően ezekért felelős kémiai összetevők ismeretlenek. Mint ahogyan minden gyógynövényben a biológiai anyag koncentrációja ingadozhat. Ehhez járulhat hozzá a más, közeli rokonságban élő fajokkal való keveredés, mely a G. lucidum hatékonyságát befolyásolhatja. A gombaspórákat is felhasználják. A gyógyászatban erősítőszerként és gyógyszerként való gyakori felhasználásán alapszik az, hogy a G. lucidum-ot kultúrnövényként is termesztik. A kínai elnevezés – Ling Zhi – „szellemnövényt” jelent, egyéb kínai nevei is használatban vannak: „a halhatatlanság gombája”, „tízezer éves gomba” és a „spirituális erő gyógynövénye”. Kínában úgy is tekintenek rá, mint a „gyógynövények királyára” és a hagyományos kínai orvoslásban gyógygombaként alkalmazzák. Ott a ginszenggel (Panax ginseng) egyenértékű. A gomba Kínában feltehetőleg már évezredek óta erősítőszerként használatos. A pecsétviaszgombát számos legendában megemlítik és korábban talizmánként is szolgált. Az épületekben felakasztották, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget.
Hasonló fajok [szerkesztés]
- Ganoderma atkinsonii
További megnevezések, melyek az alternatív gyógyászatban ismertek: japánul – Reishi (霊芝), koreaiul – Jong Csi (tulajdonképpen: ryŏngji 령, illetve yeongji 靈芝) és kínaiul – Ling Zhi (língzhī 灵芝).
Irodalom [szerkesztés]
- G.J. Krieglsteiner: Die Großpilze Baden-Württembergs. Band 1, Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart, 2000, ISBN 3-8001-3528-0
- J. Breitenbach; F. Kränzlin: Pilze der Schweiz. Band 2, Verlag Mykologia Luzern, 1986, ISBN 3-85604-010-2
- P. Schütt; H.J. Schuck, H.J.; B. Stimm: Lexikon der Baum- und Straucharten. Nikol-Verlagsgesellschaft mbH, Hamburg 2002
- Gesellschaft für Vitalpilzkunde e.V.: Vitalpilze. Eigenverlag, ISBN 3-00-018106-7
- Jan Lelley: Die Heilkraft der Pilze. ECON, Düsseldorf, München 1997, ISBN 3-430-15953-9.
- Christopher Hobbs: Medicinal Mushrooms. Botanica Press, Santa Cruz 2003, ISBN 1570671435.
- Frank-Daniel Schulten: Ling Zhi. König der Heilpilze . Windpferd Verlagsgesellschaft 2003 (1. Aufl.) 978-3893854332. 88 Seiten.
- A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum). Összeáll. Dr. Szabó László Gy., Dr. Babulka Péter, Fődi Attila. [2., jav., illusztrált kiad.]. Budapest : DXN Europe Kft., 2012. 36 p. ISBN 978-963-08-3137-6
Források [szerkesztés]
- a b c Paterson RR: Ganoderma - a therapeutic fungal biofactory.. In: Phytochemistry. 67, 2006, S. 1985-2001. doi:10.1002/chin.200650268.
- Rita Lüder: Grundkurs Pilzbestimmung. Eine Praxisanleitung für Anfänger und Fortgeschrittene. 1. Auflage. Quelle & Meyer Verlag, Wiebelsheim 2007, ISBN 3-494-01341-1. S. 338
- A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) - Összeállította: Dr. Szabó László Gy., Dr. Babulka Péter, Fődi Attila
