Varashátú galambgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Varas zöld galambgomba
Russula virescens 2.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Russula
Faj: R. virescens
Tudományos név
Russula virescens
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Varas zöld galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Varas zöld galambgomba témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Varas zöld galambgomba témájú kategóriát.

Varas zöld galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Tox Choice icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Depressed cap icon.svg
benyomott
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Bare stipe icon.svg
csupasz

A varashátú galambgomba (Russula virescens) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjéhez, ezen belül a Russulaceae családjához tartozó, ehető faj. Régóta ismert gomba, a magyarok között fogyasztásának nagy hagyománya volt, a Clusius-kódexben waras galambicza néven jelenik meg.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyra növő gomba, de hamar kukacosodik, ezért rendszerint csak a fiatal példányokat lehet megenni. Rendszerint egyesével terem, főként lomberdőkben, de fenyőerdőben is előbukkanhat. Kalapja a zöld különböző árnyalatait viselheti magán, gyakran rücskökkel borított, innen kapta a "varas" elnevezést. Kalapjának jellemző átmérője 4–12 cm.

Lemezei krémszínűek, tönkhöz nőttek, könnyen morzsolódnak. Tönkje fehér, oszlopszerű, pattanva törő, íze nyersen a dióra emlékeztet.

Összetéveszthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon figyelmetlen gombagyűjtő esetleg a halálosan mérgező gyilkos galócát (Amanita phalloides) szedheti le helyette, amely azonban karcsú megjelenésű, tönkjén gallér van, és bocskorban végződik. Emellett még összetéveszthető néhány hozzá hasonló, de szintén ehető galambgomba fajjal, mint például a fűzöld galambgomba.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, 1982, Bukarest.