Kerti tintagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kerti tintagomba
Coprinus micaceus2.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Porhanyósgombafélék (Psathyrellaceae)
Nemzetség: Coprinellus
Faj: C. micaceus
Tudományos név
Coprinellus micaceus
(Bull.:Fr.) Vilgalys, Hopple & Jacq. Johnson
Szinonimák
  • Agaricus micaceus Bull.
  • Coprinus micaceus (Bull.) Fr.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti tintagomba témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti tintagomba témájú kategóriát.

Kerti tintagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Black spore print icon.png
fekete
Kalap
Lemezek
Tönk
Ovate cap icon.svg
tojásdad
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring stipe icon.svg
galléros

A kerti tintagomba (Coprinellus micaceus) az osztatlan bazídiumú gombák osztályához, a porhanyósgombafélék közé tartozó faj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kis termetű gomba, amely a talajon terem csoportosan nyáron és ősszel. Leginkább kertekben, házak környékén fordul elő korhadó faanyagon, vagy annak környékén.

Kalapja barnássárga, középen vörösbarna, fésűs, a szélein behasadozó. fiatalon tojásdad alakú, az idősebb példányoké harang alakú. A fiatal példányok kalapjain sajátos szemcsék vannak. Jellemző átmérője kiterítve 3–7 cm.

Lemezei sűrűn állók, kezdetben krémszínűek, majd szürkésbarnák lesznek, végül pedig megfeketednek. Tönkje karcsú, fehéres, csövesedő. Jellemző magassága 2–10 cm. Húsa törékeny, íze, szaga nem jellegzetes, előnye, hogy egyáltalán nem kukacosodik.

Összetéveszthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonlít a szintén ehető barna porhanyósgombára, viszont hasonlít a mérgező kerti susulykához és a lúgszagú kígyógombához is, amelyekkel termőterülete is azonos. A ráncos tintagombát azonban biztosra fel lehet ismerni a fiatal példányok kalapján található szemcsékről, az idős példányokat megfeketedő lemezeiről, valamint jellegzetes, ráncos kalapjáról.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gomba olyan anyagokat tartalmaz, melyek alkohollal keverve rosszullétet okoznak, ezért evése előtt és után 24 óráig kerülni kell az alkoholfogyasztást.

A középkorban az idős gombákból tintát állítottak elő, amelyről csak mikroszkopikus vizsgálat után lehet kideríteni, hogy nem eredeti tinta.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.