Nyárfa érdestinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nyárfa érdestinóru
Nyarfaerdestinoru.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Tinórufélék (Boletaceae)
Nemzetség: Leccinum
Tudományos név
Leccinum duriusculum

(Schulzer ex Kalchbr.) Singer (1947)

Szinonimák
  • Boletus duriusculus Schulzer (1874)
  • Leccinum aurantiacum subsp. duriusculum (Schulzer ex Kalchbr.) Hlaváček (1958)
  • Krombholzia aurantiaca f. duruiscula (Schulzer ex Kalchbr.) Vassilkov (1956)
  • Krombholzia aurantiaca subsp. duriuscula (Schulzer) Maire (1933)
  • Krombholzia aurantiaca f. duriuscula (Schulzer ex Kalchbr.) Vassilkov (1956)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárfa érdestinóru témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárfa érdestinóru témájú kategóriát.

Nyárfa érdestinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Pores icon.png
csöves
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
No gills icon.svg
nincsenek
Ring stipe icon.svg
galléros

A nyárfa érdestinóru (Leccinum duriusculum) a tinórúgomba-alkatúak (Boletales) rendjén belül, a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó Leccinum nemzetség egyik ehető faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Májustól októberig, kizárólag nyárfa alatt növő, egyes helyeken gyakori gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalapja 7-12 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, majd kiterül, szürkésbarna, sötétszürke, feketésbarna, a bőre a kalap szélén túlnő.

Termőrétege a tönk előtt felkanyarodik, apró pórusú, eleinte piszkosfehér, majd szürkésbarna lesz.

Tönkje 12-20 cm hosszú, 2-4 cm vastag, a közepén gyakran kissé hasas, a tövénél elvékonyodhat, alapszíne fehéres, rajta sötétszürke, feketés, szabálytalanul elhelyezkedő vagy hálózatosan összekötött pikkelyek vannak, a tövénél kissé zöldes.

Húsa a kalapban puhuló, a tönkben megkeményedik, vágáskor vörösödik, majd szürkésfekete lesz, a bázisban kékül vagy zöldül, szaga, íze nem jellegzetes.

Felhasználhatósága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ehető gomba.

Összetéveszthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérgező fajjal nem, csak az ehető Sötét érdestinóruval téveszthető össze.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.