Májusi pereszke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Májusi pereszke
Mairitterling-1.jpg
Természetvédelmi státusz
Közönséges
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Termőréteges gombák (Hymenomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Pereszkefélék (Tricholomataceae)
Nemzetség: Calocybe
Tudományos név
Calocybe gambosa
(Fr.) Donk
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Májusi pereszke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Májusi pereszke témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Májusi pereszke témájú kategóriát.

A májusi pereszke (Calocybe gambosa) a gombák (Fungi) országához, azon belül a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe és a pereszkefélék (Tricholomataceae) családjába tartozó faj.

A kevés tavasszal termő étkezési gombák egyike. Különösen azért kedvelt, mert a népi megfigyelések szerint igen korán, április 24-én, Szent György napján jelenik meg. Régebbi neve ezért volt szentgyörgygomba. Közepes méretű, krém- vagy okkersárga színű faj . Domború kalapja csak lassan válik lapossá, széle sokáig begöngyölt marad. Feltűnően vastag húsú. Krémszínű lemezei nagyon sűrűn állnak egymás mellett, a tönk körül kiöblösödnek. A tönk hengeres, a kalaphoz hasonló színű. Illata frissen őrölt lisztére vagy a korpáéra hasonlít, és íze is ezekre emlékeztet. A jellegzetes szag és íz nagyon jó, felismerést segítő bélyeg! Április közepétől júniusig réteken, erdőszéleken, erdőkben növő gyakori faj. Ehető, árusítható gomba.

Jellemzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szín: Sárgásfehér színű, a kalapban feltűnően vastag húsú kora tavaszi gomba, sűrűn álló, fehér lemezekkel. Lisztszagú. A tönk húsa rostos.

Kalap: Igen változó alakú, fiatalon félgömbszerű, később kiterülő, gyakran kissé kúpos, olykor szabálytalan. Széle fiatalon begöngyölt. Igen vastag húsú. 4-15 cm nagy, de többnyire csak 8 cm. Színe fehér, krémszínű. sárgásfehér, bőrszínsárga, néha kissé rózsás is. Közepén nemritkán felhősen barna foltos, és állás közben is foltosodik. A kalap bőre alig húzható le.

Lemezek: Sűrűn állók, vékonyak, tönkhöz nőttek, törékenyek. Színük fehér, de később kissé barnássárgásak lesznek. Spórapora fehér.

Tönk: Aránylag rövid, hengeres vagy felfelé vékonyodó, gyakran görbült, merev, tömör, rostos, 3-10 cm hosszú, 10 cm vastag. Színe a kalap színéhez hasonló, néha világosabb, alulról olykor barnuló.

Hús: A kalapban vastag, rugalmas, a tönkben rostos. Fehér vagy csak kissé halványsárgás.

Szag és íz: Kellemes fűszeres lisztszagú, néha gyümölcsre is emlékeztető illatú és lisztízű.

Calocybe gambosa

Termőhely és idő: Tavaszi gomba. Már április közepén megjelenik, de zömmel májusban, júniusban terem. Leginkább erdőszélen, erdei tisztásokon, akácosokban, ligetes, bokros helyeken, hegyi legelőkön, fű között találjuk, magányosan és seregesen, néha nagy boszorkánykörökben is. De csak egyes vidékeken gyakori.

Felhasználás: Igen jó ízű, kitűnő ehető gomba. A kerti csiperkéhez hasonlóan mindenféle gombás ételhez használják. Vigyázni kell azonban vele, mert különösen később, nyár elején már könnyen összetéveszthető több mérges gombával.

Hasonló fajok: A mérges gombák közül hasonlít hozzá a fiatal téglavörös susulyka, de az inkább kúpos, rostosán csíkos kalapú, vékony húsú, és később megvörösödik, lemezei pedig barnásak. Hasonlíthat hozzá a gyilkos galóca, de még inkább a fehér gyilkos galóca. Ezek színe hasonló lehet, és lemezeik is fehérek, a galócáknak azonban gallérjuk és bocskoruk van, és nem is lisztszagúak. Legjobban hasonlít hozzá a nagy döggomba, ennek a lemezei azonban fiatalon sárgásak, később rózsaszínűek, húsa a kalapban vékony, és nem tavasszal terem. Végül még a viaszfehér tölcsérgomba is hasonlíthat hozzá, de annak lemezei erősen lefutók, nincs jó szaga, és főleg ősszel terem. Mindegyik mérges gombától megkülönbözteti a májusi pereszkét igen vastag húsa és feltűnő, kellemes lisztszaga. Hasonló fehéres, nem mérgező gomba van több is, például az elefántcsont-csigagomba, a csípős fehér pereszke, de ezek ősszel teremnek. A tarlógomba tönkje galléros. Hasonlít hozzá még az igen vastag húsú tejpereszke is, amely az alföldi legelőkön terem, és jó, ehető gomba. Végül igen hasonlít hozzá az ugyancsak jó, ehető fehér álpereszke, amelynek lemezei kissé lefutók, és ősszel terem.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]