Erdőszéli csiperke
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Agaricus arvensis Schaeff. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú médiaállományokat. |
| Erdőszéli csiperke mikológiai jellemzői |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a kalaposgombák (Agaricales) rendjéhez, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
Az erdőszéli csiperke fehér, később sárguló, selymes tapintású kalapja a 20 centiméter átmérőt is elérheti. Fiatal korban félgömb alakú, majd laposan boltozatossá válik. A lemezek színe egész sor változáson megy keresztül: sokáig gyengén szürkések, majd rózsaszínűek, húsvörösek, végül barnásfeketék. Szép kontrasztot alkot ezzel a karcsú, 5-15 centiméter hosszú és 1-3 centiméter vastag fehér tönk, amely közvetlenül a kalap alatt nagy, bőrszerű, esetleg hasadozott gallért visel. Bocskora nincs. Felülete fehér, felül feketedő, sima és selymes. További csalhatatlan ismertetőjegye: fehér húsa kifejezetten ánizsillatú. Vágásra, nyomásra gyengén sárgul. A gyilkos galócával és a nagy döggombával szokták összetéveszteni.
[szerkesztés] Élőhelye
Az erdőszéli csiperke a napfényt kedveli, réteken és legelőkön, parkokban, kertekben, erdőszéleken és füves helyeken fordul elő. A gyűjtő nyártól őszig rátalálhat.
[szerkesztés] Felhasználhatósága
Az erdőszéli csiperke kellemes ízű, ehető gomba.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
