Sátántinóru
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Boletus satanas Lenz |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sátántinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sátántinóru témájú médiaállományokat. |
A sátántinóru (Boletus satanas) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjéhez, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
A tömör kalap átmérője a 25 centimétert is elérheti. Eleinte félgömb alakú, majd párnaszerűen domború, idősebb korban pedig inkább kiterülő, szabálytalanul hajlott. Fiatalon szürkésfehér, világos homokszínű, később okkeres bőrszínűbe és zöldesbe hajló, gyakran piszkosszürke részekkel, ritkán azonban halvány rózsaszín árnyalatú is lehet. Bőre a kalapról könnyen lefejthető, finoman molyhos szőrű, később lekopaszodik, ekkor gyakran ragacsossá, tapadóssá válik. A csöves termőréteg eleinte halványsárga, majd zöldessárga, végül piszkos kékeszöld. Az 5-12 centiméter hosszú tönk gyakran gumós, hasas. Felül sárga, lejjebb vörös színű, alul pedig szürkés-sárgás.
[szerkesztés] Élőhelye
A sátántinóru az egész mérsékelt övben előfordul, de Európában kifejezetten délies elterjedést mutat. A bükkösök és tölgyesek déli lejtőkön elhelyezkedő világos állományait kedveli, és júliustól októberig terem.
[szerkesztés] Felhasználhatósága
A gomba gyengén mérgező, főleg nyersen fogyasztva gyomor- és bélpanaszokat okoz.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
