Gránátalma
 |
||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gránátalma (Punica granatum) |
||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
|
A gránátalma vagy grenadin a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó nemzetség. Előfordul Nyugat- és Közép-Ázsiában és a Földközi-tenger térségében.
A gránátalma szó eredete a latin granum (mag), illetve az abból képzett granatus (magvas) melléknévből ered.
Tartalomjegyzék |
Fajok [szerkesztés]
Elterjedése, élőhelye [szerkesztés]
A gránátalma őshazája Dél-, Nyugat- és Közép-Ázsia (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irán), de mára már Európa földközi-tengeri területein és Dél-Amerika melegebb vidékein is elterjedt.
A Földközi-tengernél és Közel-Keleten, például Iránban, Egyiptomban, Palesztinában, Izraelben, de Spanyolországban, Marokkóban, Tunéziában a gránátalma évszázadok óta kedvelt gyümölcs. A Távol-Keleten is kezd elterjedni. Indiában fűszerként használják, Indonéziában delima-ként ismert.
A gránátalma Közép-Európában is termeszthető, az enyhe tél miatt. Budapesten, az Iparművészeti Múzeum előkertjében található egy gránátalmafa, amely évente egyszer virágzik.
A spanyol gyarmatosítás során a gránátalma eljutott a Karib-térségbe, Latin-Amerikába.
Megjelenése [szerkesztés]
A gránátalma nagyobb cserje, esetleg kisebb fa termetű, mely maximum az 5 m magasságot és a 3 m szélességet éri el. Akár néhány száz évig is élhet.
A kéreg színe a vörösesbarnától a szürkéig terjedhet. A fiatal ágak gyakran négyágúak. A levelek szára 2 és 10 mm közötti méretű.
Virága [szerkesztés]
Tavasszal és nyáron virágzik. A virág színe a világossárgától a narancsos vörösig terjed.
A gyümölcs [szerkesztés]
A kezdetben zöld, később narancssárga színű gyümölcs kinézetében egy bogyóhoz hasonlít. A gyümölcs átmérője kb. 10 cm. A termés sokmagvú, rekeszes bogyótermés. A vastag héj alatt fehér hártyákkal osztott gyümölcs rengeteg apró magot tartalmaz, a magokon különálló gyümölcshús van.
A gránátalma nagy mennyiségű flavonoidot (mint például antociánt és quercetin) tartalmaz. Káliumban, C-vitaminban és kalciumban gazdag.
A gránátalma fajtáit a gyümölcs színe alapján az alábbi csoportokra osztjuk:
- fehér
- sárgászöld
- sötétpiros
- feketés ibolya
A legelterjedtebb a sötétpiros és a sárgászöld. A magok húsa általában vörös.
Termesztése és betakarítása [szerkesztés]
A gránátalma dugványozással, gyökeres tősarjak felhasználásával és magvetéssel egyaránt könnyen szaporítható. A legsikeresebb és leggyorsabb szaporítási módszer a gyökeres tősarjak felhasználása. A gyümölcsöket szeptember és december között szedik le.
Felhasználása [szerkesztés]
A gránátalma héja és a gyümölcslé évszázadok óta szőnyegek színezőanyaga. A gyümölcs megfőzésével fekete színű tinta állitható elő. A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga.
A gránátalma, és a gránátalmalé is világszerte elterjedt élelmiszer, de különösen a Földközi-tenger vidékén, a Közel-Keleten, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Európában és néhány éve Közép- és Észak-Európában fogyasztják.
A gyümölcshús és a gyümölcslé is használatos vad- és szárnyasételek, valamint gyümölcssaláták készítése során. Gyümölcsfagylaltok, likőrök, lekvárok és sűrítmények, továbbá bor és ecet is készíthető belőle.
A gránátalmából a Karib-szigeteken szirupot készítenek és több különböző koktél alapanyagaként használják érdekes íze és a színe miatt.
Gyógyhatása [szerkesztés]
Több tudományos kísérlet bizonyítja a gránátalma pozitív hatását a szív- és keringési rendellenességekkel, valamint a rák és a gyulladásos megbetegedésekkel szemben. Számos beteg igazolta rendkívüli gyógyító-megelőző hatását az érrendszeri és rákos betegségek esetén. A legismertebbek napi egy pohár gránátalmalé fogyasztása egy év alatt az érfali lerakódásokat csökkenti. Rendszeres fogyasztása vérnyomáscsökkentő és vérrögképződést gátló hatású, a vérhígítók és koleszterincsökkentők hatását növeli és lassítja a ráksejtek növekedését.
A gránátalma a vallásban [szerkesztés]
Említése a Bibliában [szerkesztés]
A gyümölcs neve többször említésre kerül az Ótestamentumban.
| „ |
Elvinnélek, bevinnélek anyámnak házába, te oktatgatnál engem, én meg borral itatnálak, fűszeressel, gránátalma borral. |
” |
Említése a Koránban [szerkesztés]
Görög mitológia [szerkesztés]
A gránátalma a szír Atargatisz istennő szimbóluma. Atargatisz különböző változatai rendkívül elterjedtek az ókori Keleten (Asratum, Atirat, Asera, Aszerdusz).
A görögkhöz Derkétó vagy Dea Szüra néven került át, de a ciprusi Aphrodité mítoszainak nagy része is ide vezethető vissza. Az azonosságukat a gránátalma is megerősíti, ami a görögöknél Aphroditéhez kötődik, majd Rómában Venushoz. Cipruson úgy tartották, hogy Aphrodité ültette az első gránátalmabokrokat. Valószínűleg a sok mag miatt termékenységgel kapcsolatos hatást tulajdonítottak neki. Más mítoszokban is sokszor szóba kerül a görög mitológiában is, többek közt Perszephonénak azért kellett visszatérnie az Alvilágba Hadészhoz, mert kiderült, hogy evett egy szem Alvilágban termett gránátalmát.
Források [szerkesztés]
- Venich István, V. Nagy Enikő: Nálunk is megterem (Mezőgazdasági Kiadó, 1983.) ISBN 963-232-411-0
- A német Wikipédia Granatapfel című cikke
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Összefoglaló oldal a növény hatásairól és terméséről
- Gránátalma - az antioxidáns bomba
- Aphrodité gyümölcse
- A Terebess gyümölcskalauz a gránátalmáról
- A gránátalma termesztése és felhasználása
