Görögszéna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Görögszéna
Illustration Trigonella foenum-graecum0.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Faboideae
Nemzetség-
csoport
:
Trifolieae
Nemzetség: Trigonella
Faj: T. foenum-graecum
Tudományos név
Trigonella foenum-graecum
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Görögszéna témájú kategóriát.

A görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) más néven: görög lepkeszeg, fenő grék (fenugreek) a legrégibb korok óta (Ebers papiruszok, i. e. 2000–3000) ismert gyógynövények egyike. A görögök thliz vagy boukeraz, a rómaiak siligua, silicula vagy silicia néven ismerték. A törökök çemen otunak hívják; náluk salátafűszer, pörkölt-őrölt magját néha a török kávéhoz keverik. Az ókori Egyiptomban a füstöléshez és balzsamozáshoz használt fűszerek egyike volt.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos növény. Már az ókorban is termesztették, (elsősorban Indiában és Marokkóban), ezért sokfelé elterjedt. Hazánkban nemcsak termesztik, de a termesztésből kivadulva is előfordul.

Megjelenése, életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény egyéves, szára 20–65 cm magas, 3,2–3,8 mm vastag, kör keresztmetszetű, elágazó, antociános színezésű. Az elágazások lehetnek terpedtek és felállóak. Ritkás, ezüstfehér szőrzet borítja. Hármasan összetett, szórt állású, középzöld levelei nyelesek, a levélkék lekerekített lándzsa alakúak, enyhén fogazottak, 2–3 cm hosszúak, 1–2 cm szélesek. A három levélke közül a legnagyobb a középső. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, épszélűek.

Sárgásfehér virágai a lomblevelek hónaljában fejlődnek. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, szélük ép. A virágzat 1–2 pillangós, fehér (később besárguló) virágból áll.

Termése sokmagvú, hosszú, kissé ívesen hajlott hüvely. A lapított, csőrszerűen elkeskenyedő hüvelyek 12–21 cm hosszúak, keskenyek, éretten sárgásbarnák. Egy-egy hüvelyben többnyire 12–17 db, 4–6 mm hosszú, kemény, vízben (magas nyálkatartalma miatt) erősen duzzadó magot találhatunk.

Ezermagtömege csak 17,0–23,3 g (egy hektoliter magé átlag 81,8 kg). A magok sárgásbarnák, lapítottak. Az egész növény intenzív, aromás illatát a kumarin adja.

Magról szaporítják. Széltől védett, napos helyen szinte bármilyen talajon megterem. Tavasszal vetik 20–25 cm sortávolságra.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magja (Trigonellae foenugraeci semen) a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog; a VI. és a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is így szerepel. A magok illata erős, aromás, keserű, összehúzó, az ánizsra emlékeztet.

Tartalmaz: 0,38% trigonellint és további alkaloidokat (kolint, gentianint, carpint), 0,18% nikotinsavat, 40-45% poliszacharidot (ebből 30–38% galaktomannán) nyálkát, szaponint, rutint, 6-10% zsíros olajat, 27–30% fehérjét (sok lizin és L-triptofán aminosavval), cserzőanyagot, flavonoidokat (luteolin, orientin, kvercetin, vitexin és izovitexin; ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor); mikrotápelemeket (szerves vas, szelén, szilícium; ezek közül Magyarországon a szelén kiemelten fontos); A, B, C és D vitaminokat; pantoténsavat, lecitint, gyantát, phytint.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyhatását elsősorban a szteroid jellegű szaponinoknak (dioszgenin, yamogenin, tigogenin, neotigogenin) és a nyálkás rostoknak tulajdonítják. A szaponinok gátolják a koleszterin felszívódását és szintézisét, a rostok a vércukorszint csökkentését segíthetik. Embereken végzett kutatások kimutatták, hogy mérsékelt érelmeszesedésben és nem inzulinfüggő (2-es típusú) cukorbetegségben szenvedő pácienseknél a görögszéna lejjebb viheti a vércukor- és a koleszterinszintet.

Termesztését és hatásait intenzíven kutatják a Nyugat-Magyarországi Egyetemen.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a mag nagyon kemény, nehéz megőrölni. Ezt megkönnyíti, ha előbb áthevítjük.

Egyiptomban és Etiópiában a kenyeret fűszerezik vele, a görögök a nyers vagy főzött magvakat mézzel fogyasztják. Sok vasat tartalmazó csíráit salátába keverik. Nagyobb, zsenge leveleit apróra vágják és frissen, vagy párolva tálalják. Egyiptomban kedvelt étel a tejbe áztatott görögszénamag, de teaként is fogyasztják.

Indiában, a Közel-Keleten népszerű fűszer. Összetört levelét és magját pirítva karis ételek ízesítésére és besűrítésére használják. Szinte minden curryben megtalálható; emellett használják a csatni, a sambhar és az etiópiai berbere fűszerkeverékben is. Kesernyés íze a juharcukorra hasonlít, ezért az USA-ban a valódi juharcukrot pótolják vele.

Színezőanyagként sajtokhoz és egyéb élelmiszerekhez adják.

A magjából kivont aromaanyagokat a likőr- és élelmiszeripar hasznosítja dió- és kávéaromaként (pl. a dejóban).

Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi (arab), görög, kínai népi és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják; ezen országokban általánosan fogyasztják. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül.

Magyarországon kevésbé ismert; államilag minősített Óvári-4 fajtáit szabadalmaztatták. Fő felhasználási területe az állatgyógyászat: főzete szünteti a bélgörcsöt, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Lovak takonykórját és hasmenését kezelik vele; az őrleményéből készített péppel a feldagadt testrészeket borogatják. Újabban a humán gyógyászatban is használják a vércukorszint csökkentésére. Vadtakarmánynak is vetik.

A görögszénamag javítja a szoptató kismamák tejelválasztását. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Enyhíti a premenstruációs szindróma tüneteit (PMS), csökkenti a változó kor (menopauza) panaszait, mérsékli a depressziót. Ásványi anyagai és egyéb összetevői segítik a csontritkulás (osteoporosis) megelőzését.

A klasszikus afrodiziákumok közé sorolják: állítólag nemcsak a nemi vágyat serkenti, de fogamzásgátló is.[1] Úgy vélik, emellett serkenti a férfiak hajának növekedését és erősíti a nők méhét.

Étvágygerjesztő hatása miatt a beteges étvágytalanság és a lesoványodás miatti gyengeség kezelésére is jól használható. Nemcsak hizlal, de növeli a vörös vértestek számát, visszaadja a fizikailag lemerült szervezet erejét. Tulajdonságai a csukamájolajéhoz hasonlóak, az izlandi zuzmóval egyenértékűek.

A magjából készült kenőcsöt már az ókori egyiptomiak is égés elleni gyógyszernek használták. Fájdalomcsillapító hatású; belsőleg alkalmazva csillapítja a köhögést. Jelentős eredményeket értek el vele a TBC és a csontvelőgyulladás gyógyításánál, az epehólyag kezelésénél.

Gyomorfekély, krónikus gyomor- és bélhurut esetén is jó hatású. Gyulladáscsökkentő hatása is van (3-4 kanál megsült trigonella lisztet borecettel kell előkészíteni). Mint szájbetegségek elleni szert is számon tartják. Egyaránt alkalmas belső zavarok gyógyítására, légúti megbetegedések kezelésére. Forrázott magja használható gargalizáló szerként, mandulagyulladásra és torokfájásra, diftériára. Gyomor és bélhurut ellen beöntésre, hasmenés ellenszereként, aranyér és végbélgyulladás esetén gyógyszerként.

Meleg, pépes borogatásként szemgyulladásra jó; lemosó szerként szájsérüléseket és szemölcsöket kezelnek vele. Pépes borogatásként csökkenti az anyaméh fájdalmait, mézzel és vízzel keverve köszvény és reuma ellen ajánlott.

Méhösszehúzó hatása miatt terhes nőknek ellenjavallt!

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Trigonella suavissima Miq.-et Új-Zélandon főzeléknek termesztik.

Nálunk élő rokona a bakszarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata), ami védett növény.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]