Bükkönyformák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Faboideae szócikkből átirányítva)
Bükkönyformák
Egy tipikus pillangós virág
Egy tipikus pillangós virág
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Faboideae
Nemzetségcsoportok
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bükkönyformák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkönyformák témájú kategóriát.

A bükkönyformák (Faboideae) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának egyik alcsaládja 478 nemzetséggel, mintegy 14 000 fajjal (2005-ben). Különösen sok fajt számlálnak az alábbi nemzetségek:

A Faboideae alcsalád megnevezésére a Papilionoideae név használatát is megengedi az ICBN, ahogy a 'Leguminosae' név is használható a Fabaceae 'sensu lato' leírására.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

Az alcsalád kozmopolita, de főleg a mérsékelt égövön él.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Legtöbbjük lágy szárú. A fás szárú bükkönyformák nemzetségei:

Virágzatuk általában fürt, de lehet fejecske is (lucerna). Szünapomorf jegyük a pillangós virág, aminek pártájában a felálló, néha a többitől eltérő színű felső sziromlevél a „vitorla” (vexillum), a két oldalsó sziromlevél formálja az „evezőket” (ala) és a valamelyest összenőtt két alsó a „csónak” (carina), ami általában magába foglalja a porzó- és a termőtájat is. A virágokban tíz porzót találunk. Ezek állhatnak szabadon (mint például a pagodafa (Sophora) nemzetségben), de össze is forrhatnak – ilyen nemzetségek például a csillagfürt (Lupinus) és a gyalogakác (Amorpha). A leggyakoribb típusban 9 porzószál csővé forr össze és a tizedik (általában a legfelső) áll szabadon. Az alcsalád virágképlete:

{↑ K(5) C5 A10 v. A(10) v. A(9)+1 G(1)}

Az egyetlen termőlevélből, felső állású magházból fejlődő hüvelytermés változatos módokon alakul ki. A leggyakrabban az összenövési vonal (hasi varrat) és a háti főér mentén a csúcstól az alap felé nyílik fel, de lehet még:

Életmódjuk[szerkesztés]

Az alcsalád fontos jellemzője a nitrogénfixáló képesség: a növényekkel szimbiózisban, azok gyökérgümőiben élő Rhizobium baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét. A virágok zigomorf szimmetriája és a nektártermelés biztosítja, hogy a megporzó rovarok (elsősorban a méhek) hozzáérjenek a porzókhoz és a bibéhez.

Felhasználásuk[szerkesztés]

Sok haszonnövény tartozik az alcsaládba. Néhány példa:

Források[szerkesztés]