Rekettye (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rekettye
Selymes rekettye (Genista pilosa)
Selymes rekettye (Genista pilosa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Lindl.
Nemzetség: Rekettye (Genista)
L.
Fajok
  • G. aetnensis
  • Genista anglica
  • Genista cinerea
  • Genista clavata
  • Genista corsica
  • Genista ephedroides
  • Genista falcata
  • Genista ferox
  • Genista florida
  • sváb rekettye (Genista germanica)
  • spanyol rekettye (Genista hispanica)
  • krajnai rekettye (Genista holopetala)
  • Genista hystrix
  • Genista linifolia
  • Genista lydia
  • Genista maderensis
  • Genista microcephala
  • Genista monspessulana
  • Genista numidica
  • selymes rekettye (Genista pilosa)
  • Genista pseudopilosa
  • Genista pulchella
  • Genista radiata
  • Genista ramosissima
  • Genista salzmannii
  • Genista scorpius
  • Genista sibirica
  • Genista splendens
  • Genista stenopetala
  • árva rekettye (Genista sylvestris) — egyesek szerint a velebiti rekettyével azonos faj
  • Genista tenera
  • festő rekettye (Genista tinctoria)
  • Genista tournefortii
  • Genista triacanthos
  • Genista tricuspidata
  • Genista tridentata
  • Genista umbellata
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Rekettye témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rekettye témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rekettye témájú kategóriát.

A rekettye (Genista) a hüvelyesek (Fabales) rendjében a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának egyik nemzetsége mintegy 70 fajjal, amik közül a Kárpát-medencében 18 honos.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség holarktikus, sőt, valamennyi faja az Óvilágban (Európában, Elő-Ázsiában és Észak-Afrikában) terem, jellegzetesen a mediterrán tájakon.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zöld vesszejű cserje vagy félcserje. Levelei oválisak vagy megnyúlt lándzsa alakúak, ritkán háromágúak, satnyák. Egyes fajok teljesen levéltelenek; azok szerepét a fiatal, zöld hajtások vették át.

Sárga (esetenként narancssárgával futtatott) virága fejecske, füzér vagy gömb alakú.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mediterrán vidékeken a macchia növényzet jellegzetes eleme. A fajok többsége mészkerülő. A fajok többsége lombhullató.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kecske és a juh is szívesen legeli, virágait a méhek kedvelik. A néhány örökzöld faj:

kedvelt sziklakerti cserje.

Ismertebb fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Festő rekettye (Genista tinctoria L., sárga festőfű, festővirág, nyúlrekettye, pogányékesség) a Kaukázusban és Szibériában gyakori cserje. Magyarországon is őshonos. Ága vesszős, levele elliptikus, a széle szőrös, virágai szártetőző fürtté egyesülnek. Kertbe is ültetik. Jó festőanyagot termel több más faj:

virága és levele is.

  • Genista monosperma (Retama monosperma Boiss.) arábiai és palesztinai, hosszú vesszős, levéltelen bokor. Virága jó illatú, fehér, termése bogyó. Ez a növény, amit Luther a Vulgata szerint tévesen borókának fordított. Tüzelőfa.

Több faja:

üvegházi dísznövény.

  • Genista horrida DC. dél-európai, nagyon tövises cserje; Görögország hegyein gyakori. Az ókorban aszpalatosz néven ismerték, és egyes mitológusok szerint a Tartaroszban ezzel vesszőzték meg az istenteleneket. (Mások szerint az a növény a Cytikus lanigerus DC.).
  • A Genista hispanica L. neve ellenére Olaszországban gyakori; az olasz írók gyakran emlegetik.
  • szárnyas rekettye kuhics, bogárzófű, (Genista saggitalis L.) — Magyarországon őshonos. Szinte levéltelen, lapított szárú.
  • sváb rekettye (Genista germanica L.) — Magyarországon őshonos. Szúrós, ágtövises.
  • árva rekettye (Genista sylvestris Scop.).
  • krajnai rekettye (Genista holopetala)
  • selymes rekettye (Genista pilosa) — Magyarországon őshonos. Kis termetű, elheverő, a virága selymesen szőrös.

A kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rekettye az angol Plantagenet uralkodó ház névadó növénye: e ház első uralkodója, II. Henrik angol király apja, Anjou Gottfried ugyanis rekettyeágat hordott a sisakján (valószínűleg kabalából, hogy sikeresebben vadásszon). A „planta” növényt jelent, a „genet” pedig a rekettye francia neve.

Petőfi Sándor


A Tisza

című költeményében énekelte meg:

„Másfelől, a Tisza túlsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyílás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát”

   –

— mivel azonban a rekettye nem él meg az ennyire vizenyős termőhelyeken, ezek valójában nem a rekettye, hanem a rekettyefűz a hamvas fűz (Salix cinerea) másik neve (Salix viminalis) bokrai lehettek. Éppen így, a Kiskunsági Nemzeti Park Ágasegyháza határában kialakított rekettye tanösvénye sem a rekettyéről, hanem a rekettyefűzről kapta nevét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]