Epehólyag
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az epehólyag (vesica biliaris, fellae) a máj alatt elhelyezkedő, körte alakú, zöldes színű, páratlan, üreges szerv, amely a májban termelt, zsírok emésztéséhez szükséges epét az étkezések közötti periódusban tárolja. Egyes állatoknak nincs epehólyagja pl: elefánt, ló, patkány.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Embriológia
Az embrió előbelén a fejlődés 4. hetében kialakult májdivertikulum caudalis részéből fejlődik ki az epehólyag és a ductus cysticus. A fejlődés 7. hetében vacuolisatióval belsejében lumen képződik.
[szerkesztés] Méretek
- hossza: 7-10 cm
- szélessége: 3-4 cm
- űrtartalma: 50ml
[szerkesztés] Anatómia
- Fenék (Fundus vesicae biliaris): feszülésig telt epehólyag esetén tapintható a jobb bordaív alatt a 9. bordaporc csúcsánál.
- Test (Corpus vesicae biliaris): henger alakú, a nyak irányába elkeskenyedő.
- Infundibulum: az epehólyag teste és nyaka közötti tölcsér alakú rész, nincs jól körülhatárolva, ezért egyes könyvek nem is említik.
- Nyak (Collum vesicae biliaris): henger alakú, 1-7 mm hosszú, ductus cysticusban (összeköti az epehólyagot a fő epevezetékkel) folytatódik. A nyakon és a ductus cysticus kezdeti szakaszán elhelyezkedő spirális nyálkahártyaredőket Heiser-féle billentyűnek nevezik. Ez nem valódi, hanem csak funkcionális sphincter, mivel a záró funkciót a nyálkahártya sajátos elrendeződése adja.
[szerkesztés] Szövettan
- Nyálkahártya (tunica mucosa): Egyrétegű hengerhám alkotja. Magas hengerhámsejtek basalis membránon helyezkednek el, felszínükön mikrovillusok találhatók, és nyákot termelnek. Üres epehólyag esetén, a nyálkahártyán számos redő, és ezek által alkotott kis üreg (Recessus Aschoff) látható. Telt epehólyag esetén a redők eltűnnek.
- Izomréteg (tunica muscularis): simaizom alkotja, ductus cysticus közelében körkörössé válik. A duodenumba termelődött kolecisztokinin (CCK) hatására összehúzódik.
- Külső réteg: Savós hártya (tunica serosa): egyrétegű laphám alkotja, a peritoneum visceralis lemezének felel meg, az epehólyag alsó, szabad hasüreg felőli felszínét borítja. Adventitia: egy kötőszövetes réteg, az epehólyag felső, máj felőli részét borítja, és rögzíti a májhoz.
[szerkesztés] Erek és idegek
- Artériás vérellátás: a. (arteria) cystica látja el. Az a. cystica rendszerint az a. hepatica dextrából ered, de hosszabb lefutás esetén eredhet az a. hepatica propria, esetleg a. gastroduodenalisból is.
- Vénás elvezetés: két irányba történik.
- v. (vena) cystica: egy felszínes (fő) elvezetés, az artériákat követi, és a v. portae-ba ömlik.
- vv. portae accesorii: mély vénák (rendszerint 10-15), az epehólyag felső felszínéről erednek, és egyenesen a májba jutnak.
- Nyirokelvezetés három plexusban történik: subserosus, muscularis, és submucosus.
- Beidegzés: a szimpatikus beidegzését a plexus coeliacus, a paraszimpatikust a n. (nervus) vagus (X. agyideg) végzi.
[szerkesztés] Fiziológia
Az epehólyag az étkezések között a májban termelődött epét tárolja. Az epehólyagban az epe kb. 10x-ére sűrűsödik, így nő a hatékonysága a zsírokkal szemben. Zsíros ételek fogyasztása után fokozódik a CCK termelődése, ez a hormon pedig az epehólyag simaizmának összehúzódását idézi elő, ezáltal az epehólyag kiürül. Az epe a ductus cysticus, majd ductus choledochuson és Vater-papillán keresztül a duodenumba jut, és itt kifejti hatását. Az epe nem tartalmaz enzimeket, az epesavak és sók révén a zsírok emulsificatióját végzi (apró zsírcseppek képződnek, így az emésztő enzimek számára hozzáférhetővé válnak).
[szerkesztés] Főbb betegségek
- Epehólyag fejlődési rendellenességei
- Epehólyag sérülések
- Epehólyagkövesség (cholecystolithiasis)
- Epehólyaggyulladás (cholecystitis)
- Heveny (cholecystitis acuta)
- Krónikus (cholecystitis chronica)
- Epesipoly
- Epehólyag daganatok
- Jóindulatú
- Rosszindulatú
[szerkesztés] Epehólyagon végzett műtétek
- Cholecystostomia
- Cholecystectomia
- Hagyományos (nyitott)
- Laparoscopos
- Cholecysto-digestiv anastomosis
[szerkesztés] Irodalom
- Bucur Gh. – Patologia clinică a veziculei şi căilor biliare, Editua medicală, Bucureşti, 1977
- Littmannn I. – Sebészeti műtéttan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1977
- Seres-Sturm L., Costache M. – Anatomia abdomenului, Târgu Mureş, 2001
- http://en.wikipedia.org/wiki/Gallbladder
| Az emésztőmirigyek anatómiája | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
