Hasnyálmirigy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hasnyálmirigy (pancreas) a gerincesekben megtalálható külső elválasztású mirigy (exokrin) belső elválasztású mirigy (endokrin) szigetekkel (Langerhans-szigetek). Exokrin mirigyként a pancreas által termelt nedvben, a hasnyálban, számos fontos emésztőenzim, mint a lipidek bontását végző lipáz, a keményítő bontását végző amiláz és a fehérjéket bontó tripszin és kimotripszin található. Endokrin funkcióját tekintve számos igen fontos hormont termel mint az inzulin, glukagon, és szomatosztatin.

1. Hasnyálmirigy fej
2. Processus uncinatus
3. Hasnyálmirigy fő kivezetőcsöve (Wirsung vezeték)
4. Hasnyálmirigy test
5. A hasnyálmirigy elülső felszíne
6. Hasnyálmirigy hátsó felszíne
7. Hasnyálmirigy felső széle
8. Hasnyálmirigy elülső széle
9. Hasnyálmirigy alsó széle
10. Tuber omentale
11. Hasnyálmirigy farok
12. Patkóbél

Embriológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ventralis és dorsalis pancreastelep

A hasnyálmirigy a primitív előbélben alakul ki, tehát a belső csíralemez (endoderma) származéka. A hasnyálmirigy a primitív előbél ventralis és dorsalis pancreastelepének elfordulásával és egyesülésével jön létre. Minden struktúra egy csatornán keresztül kommunikál az előbéllel.

Méretek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Súlya: 80-125 g
  • Hossza: 15-25 cm
  • Magassága: 6 cm (fej), 4 cm (test), 2 cm (farok)
  • Vastagsága: 2 cm

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigy hosszan elnyúlt, fehéres-rózsaszínű mirigyes szerv, amely a hasüreg hátsó falán a retroperitoneum-ban, az L1-L2 csigolya magasságában harántul helyezkedik el. A mirigy feji része a legszélesebb, amely kötőszövetesen összenőtt a patkóbéllel, annak homorulatában fekszik. A fej ferdén felfelé, jobbról balra, az alsó nagy véna (vena cava inferior) és fő verőér hasi szakaszának aorta abdominalis előtt elhelyezkedő, balra elkeskenydő hasnyálmirigy testben folytatódik, majd észrevehető különbség nélkül a pancreas farokban végződik.Felső szélénél ered a háromosztatú artéria (truncus celiacus), alsó szélénél a felső bélfodri artéria (arteria mesenterica superior). Lefelé és balra kanyarodó nyúlványa a (processus uncinatus), amely a patkóbél alsó vízszintes szárát (pars horizontalis inferior duodeni) követi.

Topográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigy topográfiája.

A hasnyálmirigy elülső felszíne kapcsolatba kerül a patkóbél-vékonybél átmenettel (flexura duodenojejunalis), a vékonybelekkel, majd a gyomor és a máj között között húzódó kiscseplesz (omentum minus) által határolt cseplesztömlőn (bursa omentalis) a gyomor hátsó felszínével, a haránt vastagbél hashártyakettőzetével (mesocolon transversum), és a lép alatt található vastagbélhajlattal (flexura coli sinistra; flexura lienalis). Farki része érintkezik a bal vesével és eléri a lépkaput. A mirigy fejének hátsó felszíne a rekesz jobb oldali szárához és az alsó nagy vénához, a alsó nagy véna fekszik hozzá, a véna mellett baloldalon húzódik a hasi aorta A hasnyálmirigy feje mögött halad lefelé jobb oldali széle mentén a közös epevezeték (ductus choledochus), a patkóbél leszálló szára (pars descendens duodeni) középmagasságáig, ahol csatlakozik hozzá a mirigy fő kivezetőcsöve, a (ductus pancreaticus major, és együttesen lépnek be a patkóbélbe, ahol egy szemölcsszerű kiemelkedésen nyílnak (papilla duodeni major; Vater-féle papilla). A hasnyálmirigy fej-nyak határ mögött a felső bélfodri véna és a lépvéna összeömlésével alakul ki a a májkapugyűjtőér (vena portae).

Vérellátás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigy, patkóbél és gyomor vérellátása

A pancreasfej felső részét, valamint a test és farok vérellátását a (háromosztatú verőér; truncus celiacus) ágai látják el. A nyombél homorulatában fut a pancreasfejet ellátó (a háromosztatú verőér és a felső bélfodri verőér közötti anasztomózis ív (arteria pancreaticoduodenalis superior et inferior), amelyek elülső illetve hátulsó ágai két artériás árkádot (elülső és hátulsó) képeznek a duodenum ívével párhuzamosan.) A hasnyálmirigy felső szélén húzódó (lépartéria) és (lépvéna) mellékágai a mirigy testi és farki részének vérellátását és vérelvezetését biztosítják.

  • arteria pancreaticoduodenalis superior (aorta » truncus celiacus » arteria hepatica communis » arteria gastroduodenalis superior)
    • a. pancreaticoduodenalis superior anterior
    • a. pancreaticoduodenalis superior posterior
  • arteria pancreaticoduodenalis inferior (aorta » arteria mesenterica superior)
    • a. pancreaticoduodenalis inferior anterior
    • a. pancreaticoduodenalis inferior posterior
  • arteria lienalis (aorta » truncus coeliacus)
    • ramii descendentes: a pancreas testre merőleges ágak.
    • a. pancreatica dorsalis (a. isthmica): az arteria lienalis kezdeti szakaszán ered és a nyaki részen halad caudalisan, majd két ágra oszlik:
      • ramus dexter: a fej irányába halad, anasztomózist képez az elülső árkáddal.
      • ramus sinister (a. pancreatica transversalis): a farok irányába kanyarodik, eredése lehet más szomszédos artériából is pl: arteria mesenterica superior, truncus celiacus.

Vénás elvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A májkapugyűjtőér (vena portae) rendszere.

A mirigy vénái az artériás árkádokat követik és a vena portae rendszerébe ömlenek.

  • v. pancreaticoduodenalis superior anterior (» vena gastroepiploica dextra » vena mesenterica superior » vena portae)
  • v. pancreaticoduodenalis superior posterior (» vena portae)
  • v. pancreaticoduodenalis inferior anterior et posterior (» vena mesenterica superior » vena portae)
  • v. pancreatica inferior (» vena mesenterica superior » vena portae): a test és farok részt drénezi
  • számos kis véna a mirigyállományból direkt a vena lienalisba és a vena portaeba ömlenek. A vena mesenterica superior miriggyel fedett részébe vénák nem vezetnek.

Nyirokerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigy nyirkát szűrő egymással szoros kapcsolatban álló nyirokcsomó csoportokat különböző szerzők, számos módon csoportosították régiókba. Általánosságban elfogadott, hogy a hasnyálmirigy nyirkát először a mirigy széle mentén elhelyezkedő nyirokcsomók szűrik, majd a nyirokutak a mirigytől távolabb eső, centrálisabb nyirokcsomókhoz vezetik: truncus celiacus, arteria hepatica communis, arteria lienalis és aorta körüli nyirokcsomók felé.

Beidegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigy az autonóm idegrendszerből (vegetatív) idegrostokat kap a bolygóidegből[X.] és a (ganglion coeliacum)-ból.

Szimpatikus:

  • plexus coeliacus
  • plexus mesentericus superior: csak kiegészítő szerepe van

Paraszimpatikus: bolygóideg

Élettan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigy külső és belső elválasztású mirigy.

Exokrin funkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A külső elválasztásért két fő sejt típus felelős. A szignál (jel) hatására a mirigy az alábbi anyagokat választja el.

Sejtek neve Exokrin termék szignál
Centroacinaris sejtek bikarbonát ion szekretin
Basophil sejtek emésztő enzimek

(enzim|amiláz, lipáz,

tripszinogén, kimotripszinogén, stb.) || kolecisztokinin|CCK

Endokrin funkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyos festési eljárásokkal a szövettani metszetben egyes sejtcsoportok különülnek el, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans szigetének hívunk (a német patológus, anatómus Paul Langerhans tiszteletére 1893-ban Gustave-Edouard Laguesse javaslatára). Ez a mirigy endokrin funkciójáért felelős rész, az emberi hasnyálmirigyben körülbelül egymillió ilyen van.

sejtek nevei termelt hormon %-os megoszlás hatás
béta sejtek Inzulin és Amylin 50-80% vércukor csökkentése
alfa sejtek Glükagon 15-20% vércukor emelése
delta sejtek Szomatosztatin 3-10% endokrin működés csökkentése
PP sejtek Pancreas polipeptid 1% exokrin működés csökkentése

A paracrin működés eredményeképpen a sejtek közötti kommunikáció révén különféle serkentő és gátló hatást fejtenek ki egymásra.

  • Inzulin: béta sejteket aktiválja, az alfa sejteket gátolja.
  • Glükagon: alfa sejteket aktiválja amelyek tovább aktiválják a béta és a delta sejteket.
  • Szomatosztatin: gátolja az alfa és béta sejteket.

Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigyet először Herophilus (i.e. 335–280), görög anatómus és sebész azonosította. Néhány száz évvel később Ruphos, egy másik görög anatómus nevezte el. A "pancreas" kifejezés a görög πᾶν ("minden", "teljes"), és κρέας ("hús") szavakból jött létre – talán húsos állaga miatt.

Betegségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veleszületett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerzett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heveny hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis acuta)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ok: epekövesség, alkohol (együtt 80%), magas vértriglicerid‑szint, a vér magas calcium szintje, vírusok (mumps, EBV), epeút festése ERCP után (Endoscopos Retrograd Cholangio-Pancreatographia), a hasnyálmirigy sérülése tompa hasi sérülés után, autoimmun eredet, idült hasnyálmirigy‑gyulladás fellángolása, gyógyszerek, iatrogen (orvosi tevékenységgel összefüggő) ártalom.
  • kórélettan: a szervben termelődő, normál körülmények között a patkóbélbe jutó enzimek a hasnyálmirigy testén belül önemésztődési folyamatot indítanak el.
  • tünetek: a gyulladás következtében köldök körüli, ővszerűen jelentkező igen heves fájdalom, láz, elesettség, hányinger, hányás.
  • diagnosztika: egyes hasnyálmirigy eredetű enzimek (amiláz, lipáz) szintje megemelkedik a vérben, képalkotó vizsgálatok (ultrahang, computer tomográf) a hasnyálmirigy kiszélesedését írják le.
  • kezelés: (ezek csak irányelvek) mivel a betegség súlyos – sokszor életveszélyes –, ezért komplex terápiát igényel. A szerv nyugalomba helyezése: carentia, folyadék-, energia- és ionpótlás infúzióval, a gyomornedv leszívása, a gyomorsav termelésének csökkentése. Láz esetén antibiotikum adása megfontolandó (tályog esetén kötelező), zsíranyagcsere‑zavar esetén kisdózisú Na-heparin vagy LMWH kezelés, súlyos esetben teljes parenteralis (nem szájon át történő) táplálás, de a szondatáplálást mielőbb meg kell kezdeni. A beteg kórházi kezelést igényel, nemritkán intenzív osztályra helyezendő.
  • szövődmények: heveny légzési elégtelenség (Akut Respiratoricus Distress Syndroma, ARDS), sokszervi elégtelenség (Multi Organ Failure, MOF), véralvadás zavar (Disseminalt Intravascularis Coagulopathia, DIC), alacsony vér calcium szint, a beta sejtek pusztulása miatt cukorbetegségben, hasnyálmirigy tályog, hasnyálmirigy pseudocysta; lépvéna, májkapugyűjtőér, vena mesenterica superior thrombosis (vérrögképződése a vékonybeleket ellátó erekben); a hasnyálmirigyet körülvevő ütőerek roncsolódása miatt akár végzetes kimenetelű hasűri vérzés fellépése, idült hasnyálmirigy‑gyulladás.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis chronica)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ok: a fejlett nyugati világban a leggyakoribb oka a tartós alkoholfogyasztás, idült elhanyagolt epehólyag betegség, cysticus fibrosis, fehérje-energia alultápláltság, ismeretlen.
  • kórélettan: az idült gyulladás következtében a működő állomány visszafordíthatatlanul pusztul, nyomában fibrosis, regenerációs jelenségekkel kísért gyulladás figyelhető meg. A késői periódusban mészlerakódás és kifejezett pancreas elégtelenség alakul ki. Nem ritka a pancreas pseudocysta.
  • tünetek: visszatérő hasi fájdalom, hasmenés, fogyás, emésztési zavar (steatorrhea), felszívódási zavar (malabsorptio).
  • kezelés: a kiváltó ok megszüntetése, mint az alkohol megvonás, pancreas enzimek pótlása, roborálás (erősítés). Pseudocysta esetén a kezelés sebészi, amely a pancreas részleges vagy teljes eltávolítását jelenti, drenage (az üreg tartalmának lecsapolása) végzése.,
  • szövődmények: az esetek kis részében hasnyálmirigy rák alakulhat ki, felszívódási zavar miatt általános testi leromlás, cukorbetegség, depresszív magatartászavar.

Jóindulatú daganatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

adenoma papilloma cystadenoma

Rosszindulatú daganatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasnyálmirigyrák (pancreas carcinoma)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigyrák a negyedik leggyakoribb daganatfajta, amely 65%-ban a hasnyálmirigy fejére lokalizálódik. Előfordulási aránya nagyobb dohányosoknál (30%-ban a WHO szerint), idült hasnyálmirigy-gyulladásban vagy cukorbetegségben szenvedőknél. Szövettanilag leggyakoribb forma: adenocarcinoma

  • tünetek: gyengeség, étvágytalanság, kifejezett fogyás, fáradékonyság; máj-lép megnagyobbodás (hepatosplenomegalia); megnagyobbodott, rugalmas, fájdalmatlan, tapintható epehólyag (Courvoisier-jel); sárgaság (icterus), hasvízkór (ascites), visszatérő vénagyulladás (thrombophlebitis migrans), cukorbetegség (diabetes mellitus). A beteg jellegzetes testhelyzetet vesz fel: ágyban ülő, összekuporodó, előrehajló helyzetben jobban elviselhető a fájdalom, mert a daganat kevésbé nyomja a (ganglion coeliacum)-ot.
  • diagnózis: ezen betegség gyanúját kelti, ha 50 év feletti beteg más okkal nem magyarázható fogyása, felső hasi, háti fájdalom, hirtelen kialakuló cukorbetegség, fájdalmatlanul jelentkező sárgaság.
  • terápia: (a terápia eltérő lehet, ezek csak irányelvek) komplex – sebész és onkológus – bevonásával, amely elsősorban a szerv részleges vagy teljes eltávolításából áll (Child és Whipple-műtét), azonban a felfedezett esetek 75-80%-a már nem operálható, azaz irresecabilis.

A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai a különböző eredetű hormonok nem kontrollált termelődése miatt többféle klinikai tünetet okozhat.

Elnevezésük: a daganat által termelt anyag+oma (mint a daganat kifejezője)

Szindróma Hormon Rosszindulatúság Elhelyezkedés Klinikai tünetek
Insulinoma Inzulin (5-15%) hasnyálmirigy vércukor csökkenés
Gastrinoma Gasztrin (40-60%) hasnyálmirigy (30-60%), patkóbél (30-40%), egyéb (10-20%) multiplex fekélyek
VIPoma VIP (Vasoactive Intestinal Peptid (80%) hasnyálmirigy vízszerű hasmenés, alacsony vér kálium szint
Glycagonoma Glukagon (50-80%) hasnyálmirigy vérszegénység, glükózintolerancia, a bőr vándorló pirossága (Erythema migrans)
GRFoma Growth hormone releasing factor  ? hasnyálmirigy (30%), tüdő (55%), vékonybél (10%), egyéb (5%) acromegalia (kóros pubertás utáni növekedés)
ACTHoma ACTH (90-100%) hasnyálmirigy térfoglalás
PPoma/nem aktiv hasnyálmirigy tumor PP > 60% hasnyálmirigy térfoglalás

Az állatvilágban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasnyálmirigy szövet jelen van minden gerinces fajban, de formája és elrendezése változó. Akár három különböző hasnyálmirigyük is előfordulhat. A legtöbb faj (pl. az ember) esetében ezek egyesülnek, de vannak kivételek.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
  2. Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
  3. Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1922)
  4. Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
  5. Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
  6. Tömböl Teréz (szerk.), Csillik Bertalan, Kubik István: Tájanatómia (1991)
  7. http://www.whonamedit.com/doctor.cfm/1987.html
  8. Seres-Sturm L., Costache M. – Anatomia abdomenului, Târgu Mureş, 2001, 91-102 o.
  9. Harsányi László (Kiss János szerkesztésében) – Gastroenterologiai sebészet, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 759-764 o.
  10. Dr. Tulassay Zsolt: A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium irányelvei 2002,
  11. Blue Histology (angolul)