Bolygóideg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bolygóideg testünk legnagyobb paraszimpatikus idege. Beidegzési területe a mellüreg és a hasüreg szerveire is kiterjed. A bolygóideg (nervus vagus) (X. agyideg) motoros és érző ideg.

Nervus vagus és glossopharyngeus dúcai, Nervus accessorius

A bolygóideg magjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idegnek három magja van:

  1. a mozgató mag (nucleus ambiguus),
  2. a paraszimpatikus mag (nucleus dorsalis)
  3. és az érző mag (tractus solitarius).

Mozgató mag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a mag (nucleus ambiguus) a nyúltvelő hálózatos állományának (formatio reticularis) mélyén helyezkedik el. Mindkét agyféltekéből kap corticonuclearis rostokat. Az efferens rostok ellátják a garatfűző izmokat és a gége belső izmait.

Nervus vagus (glossopharyngeus, accessorius).

Paraszimpatikus mag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mag a bolygóideg dorsalis magját alkotja, és a negyedik agykamra aljzata alatt fekszik. Afferens rostokat kap a hipotalamuszból a leszálló autonóm pályákon keresztül. Más afferenseket is kap, beleértve a nyelv-garat ideg azon a rostjait is, amelyek a sinus caroticusból kiindulva a carotis sinus reflex közvetítésében szerepet játszanak. Efferens rostjai a hörgők, a szív, a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél, és a vastagbél haránt része (colon transversum) kb. kétharmadáig terjedő része nem akaratlagos izmainak beidegzését látják el.

Érző mag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a mag a (tractus solitarius) magjának alsó része. Az ízérzés ingerületei a bolygóideg alsó ganglionja idegsejtjeinek perifériás axonjain vezetődik. Ezeknek a sejteknek a centralis nyúlványa synapsist alkot a mag idegsejtjeivel. Az efferens rostok átkereszteződnek a középsíkon, és felszállnak az ellen oldali talamuszhoz és a hipotalamusz számos magjához. A talamusz sejtjeinek axonjai a hátsó központi tekervényben (gyrus postcentralis) végződnek. Az általános érzésekre vonatkozó afferens információk a bolygóideg felső dúcán keresztül lépnek be az agytörzsbe, de a trigeminus gerincvelői magjában végződnek.

A bolygóideg lefutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bolygóideg a nyúltvelőből egy sorban elhelyezkedő több gyökérszállal lép ki a központi idegrendszerből az olajkamagot oldalról határoló árokban. Az ideg a hátsó koponyagödörben oldalirányba fut, és a koponyaüregből a torkolati nyíláson (foramen jugulare) keresztül lép ki. A bolygóidegnek két érző dúca van, egy lekerekedett (ganglion superius), amely a koponyaalap torkolati nyílásában (foramen jugulare) helyezkedik el, és egy hosszúkás (ganglion inferius; nodosum), amely az idegen található, közvetlenül a nyílás alatt. Az alsó dúc alatt csatlakozik a bolygóideghez a járulékos ideg (nervus accessorius cranialis) gyökere, amely főleg a vagusnak a garati és a gége beidegzésére visszahajló (nervus laryngeus recurrens) ágai között oszlik meg. A bolygóideg a nyakon függőlegesen lefele fut a nyaki érhüvelyben (carotishüvelyben; vagina carotica) együtt a belső nyaki vénával (vena jugularis interna), a belső fejverőérrel (arteria carotis interna) és a közös fejverőérrel (arteria carotis communis). A jobboldali bolygóideg (nervus vagus dexter) belép a mellüregbe, elhalad a jobb tüdőgyökér mögött és hozzájárul a tüdőkapui fonat (plexus pulmonalis) kialakításához. A hasüregbe a rekeszen keresztül a nyelőcső nyílásán (hiatus esophagei) át lép be. A (truncus vagalis posterior), (amely innentől a jobboldali bolygóideg elnevezése), eloszlik a gyomor hátsó felszínén, és egy vastag ággal (ramus celiacus) fut a patkóbélhez, a májhoz, a vesékhez és a vékony és vastag belekhez egészen a haránt vastagbél distalis harmadáig. Ez a széleskörű elágazódás vegetatív idegfonatokon keresztül valósul meg. A baloldali bolygóideg (nervus vagus sinister) belép a mellüregbe és keresztezi az aortaív bal oldalát, és a bal tüdőgyökér mögött száll le hozzájárulva a plexus pulmonalis alkotásához. A baloldali vagus ezután a nyelőcső elülső felszínén fut le, és részt vesz a nyelőcsői idegfonat (plexus esophageus) képzésében. A hasüregbe a rekeszen keresztül a nyelőcső nyílásán át lép be. A baloldali bolygóideg elnevezése innentől truncus vagalis anterior, amely számos ágra oszlik, ezek az ágak a gyomorhoz, a májhoz, a nyombél felső részéhez és a hasnyálmirigyhez futnak.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) ISBN 963-243-178-7
  • William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963-241-783-6
  • Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
  • Kiss Ferenc: Tájanatómia (Medicina Kiadó 1961)
  • Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
  • Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
  • Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
  • Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5
  • Richard S. Snell: Clinical neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. ISBN 978-963-226-293-2
  • Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
  • McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicína Kiadó 1996) ISBN 963-242-366-6