Rekeszizom
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A rekeszizom (diaphragma) a hasüreg-et a mellüreg-től elválasztó, izmos mozgékony lemez. A két üreg elválasztása csaknem teljes, csupán kisebb nyílások vannak rajta, amelyeken képletek haladnak a mellüregből a hasüregbe és fordítva. Döntő szerepet játszik a légzésben, a hasüregi nyomás emelésével számos élettani funkcióban játszik szerepet, mint széklet- és vizeletürítés, hányás.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Embriologia
[szerkesztés] Anatómia
A rekeszizom kettős kupolájú izmos lemeze a közepén található inas lemezbe (centrum tendineum) megy át, amely a rekesz izmának tapadási helye. A rekesz izomrostjai a mellkas inas, csontos keretén erednek. Az izomrostok 3 helyről erednek így 3 eredési helyet különböztetünk meg.
- pars lumbalis
- pars costalis
- pars sternalis
A rekeszizom egyes részei között kisebb területek izomrost mentesek maradnak. A pars lumbalis és pars costalis között hátul a trigonum lumbocostale található, itt csupán kötőszövetes állomány van. Ezt a területet a mellhártya fali része (pleura) parietale takarja, a hasüreg felöl a vese külső tokja fekszik hozzá. A másik kötőszövetes terület elöl található, amely a szegycsontról (sternum) és a bordák belső felszínéről eredő izomrostokat választja el. A rekesz jobb oldali kupolája a 4. bordaközbe, a bal oldali az 5. bordáig emelkedik fel kilégzéskor. A két kupola belégzéskor egy-másfél bordával süllyed.
[szerkesztés] Vérellátása
A rekesz fő erei az aorta alsó mellűri (thoracalis) és felső hasűri (abdominalis) szakaszából erednek.
- aa. phrenicae superiores
- aa. phrenicae inferiores
további ütőerei: a. (arteria) thoracica internából származó
- a. musculophrenica
- a. pericardiacophrenica
Vénái az arteriáknak megfelelően szedődnek össze. Nyirokerei:
- a hasi felszín hátsó (dorsalis) részéről a nodi lymphatici coeliaci-be
- a hátsó mellkasi felszínről a nodi lymphatici mediastinales posteriores-be
- a rekesz elülső részéről származó nyirok a nodi lymphatici parasternales-be jutnak.
[szerkesztés] Beidegzés
[szerkesztés] Topográfia
Hasüregi felszínét nagyrészt a hashártya (peritoneum) borítja. Vele érintkező szervek:
- máj egyrészt a hashártyával borított területe és a csupasz felszínével (area nuda hepatis)
- lép
- gyomor
- vese
- mellékvese
Mellkasi felszínét nagyrészt a mellhártya rekesz felé eső része takarja. A bordák és a rekesz által határolt kötőszövetes részt recessus phrenicocostalis-nak nevezzük. Elöl a gátorüregnek (mediastinum) megfelelően a szívet körülvevő hártya (pericardium) kapcsolódik a rekesz felszínéhez, hátul a hátulsó gátorüreg serosa mentes területe van.
[szerkesztés] Áthaladó képletek
A rekeszen, a foramen venae cavae kivételével, a nyílások a pars lumbalis területén találhatóak.
- foramen venae cavae a rekesz jobb oldalán az inas lemez (centrum tendineum) és az izmos karély között lép a mellüregbe az alsó üres véna (vena cava inferior), valamint a n. phrenicus hasi ága.
- 12. hátcsigolya és pars lumbalis között kissé balra az aorta és a ductus thoracicus halad át
- 10. hátcsigolya magasságában a pars lumbalis medialis szárai ismét kereszteződnek, ahol a nyelőcső (oesophagus) halad át a két bolygóideggel (n.vagus) együtt. A hasüregi szervek fejlődésekor létrejövő forgás miatt a bal oldali bolygóideg a nyelőcső elülsö oldalán, a jobb oldali a nyelőcső hátsó felszínén helyezkedik el. A nyílás az aorta nyílásától cranialisabban helyezkedik el.
- A pars lumbalis középső (medialis) és oldalsó (lateralis) szára között a mellüregből a hasüregbe a kétoldalon a két truncus sympathicus lép be.
- A medialis szár rostjai között lép a hasüregbe a nn. splanchnicus thoracicus major et minor, jobb oldalon a v. azygos és bal oldalon a v. hemiazygos.
