Rekeszizom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A rekeszizom vázlatos képe alulnézetből

A rekeszizom (diaphragma) a hasüreget a mellüregtől elválasztó, izmos-inas, mozgékony lemez. A két üreg elválasztása csaknem teljes, csupán kisebb nyílások vannak rajta, amelyeken képletek haladnak a mellüregből a hasüregbe és fordítva. Döntő szerepet játszik a légzésben, amellett a hasüregi nyomás emelésével számos más élettani funkcióban is szerepet játszik, mint a széklet- és vizeletürítés, hányás.

Más fajoknál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más gerinceseknek, pl. a kétéltűeknek és a hüllőknek is van rekeszizmuk vagy rekeszizomszerű struktúrájuk, de az anatómiai felépítésük több részlete, pl. a tüdők helyzete a hasüregben eltér.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rekeszizom kettős kupolájú izmos lemeze a közepén található inas lemezbe (centrum tendineum) megy át, amelyben a rekesz izmos része tapad. A rekeszizom választja el a mellüreget a hasüregtől. A rekesz izomrostjai a mellkas inas, csontos keretén erednek. Az izomrostok három helyről erednek, így 3 eredési helyet különböztetünk meg.

  • pars lumbalis
  • pars costalis
  • pars sternalis

A rekeszizom egyes részei közötti kisebb területek izomrostmentesek maradnak. A pars lumbalis és pars costalis között hátul a trigonum lumbocostale található, itt csupán kötőszövetes állomány van. Ezt a területet a mellhártya fali része a (pleura parietale) takarja, a hasüreg felől pedig a vese külső tokja fekszik hozzá. A másik kötőszövetes terület elöl található, amely a szegycsontról (sternum) és a bordák belső felszínéről eredő izomrostokat választja el. (Ezeken a gyengébb részeken hasüregi szervek türemkedhetnek át, ezek a rekeszsérvek.) A rekesz jobb oldali kupolája a 4. bordaközbe, a bal oldali az 5. bordáig emelkedik fel kilégzéskor (a medioclavicularis vonalnak megfelelően). A két kupola belégzéskor egy-másfél bordával/bordaközzel süllyed.

Funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A mellüreg és a hasüreg elválasztása (és az átmenő képletek átbocsátása).
  • A belégzés elősegítése.
  • A hasüregi nyomás fenntartásában és befolyásolásában való részvétel.

(A csuklás a rekeszizom szaggatott, önkéntelen összehúzódása.)

Vérellátása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rekesz fő erei az aorta alsó mellűri (thoracalis) és felső hasűri (abdominalis) szakaszából erednek.

  • aa. phrenicae superiores
  • aa. phrenicae inferiores

További ütőerei: a. (arteria) thoracica internából, valamint az aa. epigastrica inferiorból származó

  • a. musculophrenica
  • a. pericardiacophrenica

Vénái az artériáknak megfelelően szedődnek össze.

Nyirokerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a hasi felszín hátsó (dorsalis) részéről a nodi lymphatici coeliacibe,
  • a hátsó mellkasi felszínről a nodi lymphatici mediastinales posterioresbe,
  • a rekesz elülső részéről származó nyirok a nodi lymphatici parasternalesbe jutnak.

Beidegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • idege a nervus phrenicus a nyaki fonatnak főleg negyedik nyaki szelvényéből származó részéből ered,

Topográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasüregi felszínét nagyrészt a hashártya (peritoneum) borítja. Vele érintkező szervek:

Mellkasi felszínét nagyrészt a mellhártya rekesz felé eső része takarja. A bordák és a rekesz által határolt kötőszövetes részt recessus phrenicocostalisnak nevezzük. Elöl a gátorüregnek (mediastinum) megfelelően a szívet körülvevő hártya (pericardium) kapcsolódik a rekesz felszínéhez, hátul a hátulsó gátorüreg savóshártya mentes (serosa-mentes) területe van.

Áthaladó képletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rekeszen, a foramen venae cavae kivételével, főleg a pars lumbalis területén találhatóak az áthaladó képleteket átbocsátó nyílások.

  • foramen venae cavae a rekesz jobb oldalán az inas lemez (centrum tendineum) és az izmos karély között lép a mellüregbe az alsó üres véna (vena cava inferior), valamint a n. phrenicus hasi ága.
  • 12. hátcsigolya és pars lumbalis között a crus dextrum és sinistrum között az aorta és a mellvezeték (ductus thoracicus) halad át
  • 10. hátcsigolya magasságában a pars lumbalis medialis szárai ismét kereszteződnek, ahol a nyelőcső (oesophagus) halad át a két bolygóideggel (n. vagus) együtt. A hasüregi szervek fejlődésekor létrejövő forgás miatt a bal oldali bolygóideg a nyelőcső elülső oldalán, a jobb oldali a nyelőcső hátsó felszínén helyezkedik el. A nyílás az aorta nyílásától cranialisabban helyezkedik el.
  • A pars lumbalis középső (medialis) és oldalsó (lateralis) szára között a mellüregből a hasüregbe a kétoldalon a két truncus sympathicus lép be.
  • A medialis szár rostjai között lép a hasüregbe a nn. splanchnicus thoracicus major et minor, jobb oldalon a vena azygos és bal oldalon a (vena hemiazygos).
  • Elől az arteriae és venae epigastrica superior és inferior anasztomizálnak a rekeszen keresztül.

Törzsfejlődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A garatot a hastól elválasztó hártya létezése széles körben nyomon követhető gerinchúrosok körében. Így a (lándzsahalban) van egy szívpitvar, melyen keresztül víz távozik a garatból, ez hasonló a zsákállatokban és nyálkanyálkahalakban található struktúrákhoz. lásd: Zbynek Kozmik et al. (1999.). „Characterization of an amphioxus paired box gene, AmphiPax2/5/8” (angol nyelven). Development 126, 1295–1304. o.  

A rekeszizom egy felső, táplálkozási és egy alsó, emésztési szakaszt elválasztó testi struktúra kontextusában jelent meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Donáth Tibor: Anatómiai Nevek (Medicina Kiadó 2005) ISBN 963-243-178-7
  • Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online)
  • Kiss Ferenc: Rendszeres Bonctan (Medicina Kiadó 1967)
  • Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az Ember Anatómiájának Atlasza (Medicina Kiadó 1959)
  • Lenhossék Mihály: Az Ember Anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
  • Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális Anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
  • Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
  • Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia (Medicina Kiadó 2001) ISBN 9789632427522
  • McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A Humán Anatómia Színes Atlasza (Medicína Kiadó 1996) ISBN 963-242-366-6