Hormon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

A hormonok olyan jelhordozó molekulák (kémiai hírvivők, transzmitterek), amelyek befolyásolni képesek más sejtek működését, ezáltal az élőlények életfolyamatait szabályozzák.

A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik. Ez a váladék a vérbe ömlik. A hormon a vérben oldott állapotban lévő vegyi anyag. Hatását kifejtve nem raktározódik, hanem kiürül a szervezetből nagymértékben vizelettel, kismértékben széklettel.

Hormonszint:

• hyperfunkció: túlműködés
• hypofunkció: alulműködés
• afunkció: nem működik

1. Direkt hormon: Közvetlenül a szervekre, az anyagcserére hat.

2. Indirekt hormon vagy TROP-hormon: Más belső elválasztású mirigy működését szabályozza.

Tartalomjegyzék 1 Állati hormonok 1.1 Hormontartalmú készítmények 1.2 A hipotalamusz hormonjai 1.3 Az agyalapi mirigy (hipofízis) hormonjai 1.3.1 TSH 1.3.2 ADH 1.4 A pajzsmirigy hormonjai 1.4.1 Tiroxin 1.5 A mellékpajzsmirigy hormonjai 1.5.1 Parathormon 1.6 A hasnyálmirigy hormonjai 1.6.1 Inzulin 1.6.2 Glükagon 1.7 A mellékvese hormonjai 1.7.1 A kéregállomány hormonjai 1.7.2 A velőállomány hormonjai 1.8 Nemi hormonok 1.8.1 A here hormonjai 1.8.2 A petefészek hormonjai 1.9 Egyéb hormonok 1.9.1 Gasztrin

[szerkesztés] Állati hormonok

A régebbi terminológia szerint csak azokat a kémiai anyagokat nevezték hormonnak, amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek, és amelyek a vérárammal jutnak el a célsejtekig. A definíciót később kiterjesztették, mivel gyakorlatilag minden sejt képes előállítani olyan molekulákat, amelyekkel befolyásolni képes más sejtek működését, és a besorolás szempontjából lényegtelen, hogy a befolyásolni kívánt sejt milyen távolságra van a hírvivőt termelő sejttől. Ily módon az idegsejtek szinapszisaiban ható ingerületátvivő anyag éppúgy hormon – "neurohormon" –, mint például a klasszikus értelemben is hormonnak tekintett adrenalin vagy inzulin. A fentiek alapján az újabb definíció alapján az sem követelmény, hogy hormon csak belső elválasztású mirigyben termelődhet. Egészen más alapfunkciójú sejtek is termelhetnek hormonokat. A vékonybél sejtjei például a gyomortartalommal érintkezésbe kerülve egy kolecisztokinin (CCK) nevű hormont választanak el, és ezzel az epehólyagra hatva előidézik annak kiürülését, továbbá a hasnyálmirigy enzimtermelését is fokozzák. Némileg bonyolítja a képet az, hogy a CCK-t már az agyban is kimutatták, mint ingerületátvivő anyagot (pontosabb szerepe egyelőre ismeretlen)!

Hatásuk szerint megkülönböztetünk szabályozó és vezérlő hormonokat. Szabályozó hormon valamilyen állapotot próbál fenntartani (például inzulin), a vezérlő hormon az egyik állapotból a másikba vezérel (például adrenalin).

A hormonelválasztás zavara vagy hiánya az oka sok betegségnek, például a cukorbetegségnek, a Basedow-kórnak, a menstruációs ciklus rendellenességeinek, a meddőség bizonyos formáinak, de hormonhiány okozza például a klimax tüneteit vagy a csontritkulást is.

[szerkesztés] Hormontartalmú készítmények

A gyógyszergyártás fontos területe a hormontartalmú készítmények előállítása. Két fő célja a (fentebb említett) hormonhiányos betegségek kezelése, illetve a családtervezést segítő fogamzásgátló készítmények (antikoncipiensek) gyártása. Bár ez utóbbi, női nemi hormonokat tartalmazó szereknek szerepe van egyes rákbetegségek megelőzésében is.

Régebben a hormonokat állati belső elválasztású mirigyekből vonták ki és tisztították (organoterápia), de az 1930-as években megoldottá vált a szintetikus hormongyártás.

A magyar gyógyszergyártás megalapítójának, Richter Gedeonnak nagy szerepe volt a hormongyártás alapjainak lerakásában.

[szerkesztés] A hipotalamusz hormonjai

A ventrális hipotalamusz (a hipotalamusz elülső része) által termelt hormonok az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését szabályozzák.

Serkentő hormonok (ún. releasing hormonok):

• Növekedési hormon releasing hormon (GHRH) – a növekedési hormon szekrécióját serkenti
• Tireotropin releasing hormon (TRH) – a TSH szekrécióját serkenti
• Kortikotropin releasing hormon (CRH) – az ACTH szekrécióját serkenti
• Gonadotropin releasing hormon (GnRH) – az FSH és LH szekrécióját serkenti

Gátló hormonok:

• Szomatosztatin – a növekedési hormon szekrécióját gátolja
• Dopamin – a prolaktin szekrécióját gátolja

A hipofízis hátulsó lebenyének hormonjai a hipotalamuszban termelődnek.

[szerkesztés] Az agyalapi mirigy (hipofízis) hormonjai

Az adenohipofízis (elülső lebeny) hormonjai:

• Növekedési hormon (GH, szomatotropin)
• Pajzsmirigyet stimuláló hormon (TSH)
• Adrenokortikotrop hormon (ACTH)
• Gonadotropinok:
  • Follikulus stimuláló hormon (FSH, tüszőérlelő hormon)
  • Luteinizáló hormon (LH)
• Prolaktin

A neurohipofízis (hátulsó lebeny) hormonjait valójában a hipotalamusz sejtjei termelik, melyek axonjai (nyúlványai) az agyalapi mirigybe nyúlnak le – s a hormonok itt szabadulnak fel. Ezek:

• Antidiuretikus hormon (ADH, vazopresszin)
• Oxitocin

[szerkesztés] TSH

Pajzsmirigyserkentő hormon (tireoidstimuláló hormon), az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik. Glikoprotein. Pajzsmirigy hormonok szintézisét és szekrécióját fokozza. Hatására a jód oxidáció, a jód bejutása és szerves kötése nő. Serkenti: TRH (Thyrotropin releasing hormone) Gátolja: tirozin, szomatosztatin

[szerkesztés] ADH

Az antidiuretikus hormon (más néven vazopresszin, rövidítve ADH) a hipotalamusz által termelt, és az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében tárolt peptid hormon. Feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában.

Ha a szervezet kiszáradni látszik, a keringési rendszerben található, ezt érzékelő receptorok ezt jelzik az agyalapi mirigy számára, és ennek hatására az ADH termelése fokozóik, így elkerülhető a vérben található nátrium-, klorid-, illetve kálium-ionok koncentrációjának túlzott (és a szervezetre nézve káros) növekedése. A hormon kiválasztását ezen kívül még fokozhatják más tényezők, például fájdalom, izommunka, alacsony vércukorszint, vagy bizonyos (például asztma-ellenes) gyógyszerek is.

Ezzel szemben néhány más anyag, például szteroidok, az etanol, illetve a koffein gátolják a hormon termelését és ennek (ill. a következményként fellépő diabétesz inszipidusznak) veszélyes következményei lehetnek, fokozott vizelettermelés, kiszáradás, vagy a vérben található nátrium koncentrációjának növekedése. Természetesen az ADH a szükségesnél nagyobb mértékű termelésének is vannak káros következményei, hiszen a túlzott vízvisszatartás, és ezáltal az ionkoncentráció (például nátrium-ionok) csökkenése is veszélyes lehet.

[szerkesztés] A pajzsmirigy hormonjai

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a gége pajzsporcán található. Kis, apró üregek építik fel, melyek falát hámsejtek borítják. Bennük termelődnek a hormonok. Az üregek közti részt kötőszövet tölti ki.

[szerkesztés] Tiroxin

Jód tartalmú aminosavszármazék. A pajzsmirigyben termelődik. A sejtek anyagcseréjét szabályozó hormon. Gyorsítja a lebontó folyamatokat, így fokozza az energiatermelést (azaz a sejtek oxigén felhasználását) és emeli a testhőmérsékletet. Az STH-val (növekedési hormon) együtt szabályozza a fiatalok testi és szellemi növekedését és fejlődését. Ha sérül az agyalapi mirigy, akkor a tiroxin hormon mennyisége csökken. Különböző betegségek (például Basedow-kór, autonóm adenóma) okozhatják a pajzsmirigyhormonok kóros túltermelődését (hyperthyreosis). Hyperthyreosis során a lebontó folyamatok kerülnek túlsúlyba, ezért a betegen jó étvágy melletti kóros lefogyás, hőemelkedés, izzadás, illetve izgatottság és idegesség figyelhető meg. A tiroxin csökkent termelése (hypothyreosis) okozza fiatal korban az ún. kretenizmust (aránytalan törpenövés). Felnőtteknél a hypothyreosis leggyakrabban előforduló kiváltó oka a Hashimoto-thyreoiditis nevű betegség, valamint a pajzsmirigy eltávolítása például Basedow-kór miatt.

[szerkesztés] A mellékpajzsmirigy hormonjai

[szerkesztés] Parathormon

A mellékpajzsmirigyben termelődő hormon. A vér kalciumszintjét növeli azáltal, hogy a csontokból való kalcium felszabadulást serkenti. Csökkenti a vér foszfáttartalmát. Ellenhormonja a kalcitonin. Ha kevés: Izomingerlékenység, izomgörcsök jelentkezhetnek. Ha sok: Csontritkulás.

[szerkesztés] A hasnyálmirigy hormonjai

[szerkesztés] Inzulin

Nevét a latin insula (sziget) szóból kapta. Langerhans német kutató a hasnyálmirigy szövetének vizsgálata során észrevette, hogy a azon szigetek vannak (1%). Ha egy állatból kivette a hasnyálmirigyet, akkor a cukorbetegség tünetei jelentek meg. Kiderült, hogy a hasnyálmirigy szigetei termelik a cukorbetegség ellenszerét, az inzulint. Az inzulin serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökkenti a vércukorszintet.

[szerkesztés] Glükagon

Az inzulin ellenhormonja, a hasnyálmirigyben termelődik, serkenti a májban glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok és fehérjék glükózzá alakítását.

[szerkesztés] A mellékvese hormonjai

A mellékvesék a vesék csúcsán helyezkednek el. (Kettő van belőlük.)

[szerkesztés] A kéregállomány hormonjai

• Mineralokortikoidok: só és vízháztartásra ható hormonok

-fokozzák a szűrletből a nátrium és a víz visszaszívását -hiánya sok Na és H2O vesztését okozza, aminek az eredménye a sűrű vér

• Glukokortikoidok

-a glükózképzést serkentik -növelik a szervezet ellenállását a stresszel szemben de gátolják az immunrendszer működését -gyulladáscsökkentő hatásuk is van -pl.: kortizol

• Androgének: férfiasító nemi hormonok

-a nőknél ösztrogénekké alakulnak át -fokozott izomfehérje termelését eredményezi

[szerkesztés] A velőállomány hormonjai

• Az adrenalin vagy epinefrin a mellékvesevelő hormonja, (ezen kívül, az idegi szinapszisokban felszabadulva neurotranszmitter is).

Kémiailag egy katekolamin hormon, szimpatomimetikus monoamin, ami a fenilalanin és a tirozin aminosavak származéka. Képlete: C₉H₁₃NO₃

Élettani hatása: Izgalom vagy veszély esetén termelése fokozódik, a glükóznak a májból a sejtekbe jutását segíti, így emeli a vércukorszintet, ezáltal lehetővé téve a nagyobb energia termelést. Gyorsítja a légzést, emeli a vérnyomást.

Gyógyszerként az adrenalint lokális (helyi) érszűkítőként alkalmazzák, főként helyi érzéstelenítőkkel kombinálva.

Mesterségesen először Friedrich Stolz állította elő 1904-ben.

• Noradrenalin

A noradrenalin (noradrenaline) vagy norepinefrin (norepinephrine) (képlete: C8H11NO3) egy katekolamin-hormon és neurotranszmitter. A nor- előtag azt jelenti, hogy a nitrogénatomon nincs metilcsoport, ellentétben az adrenalinnal, ahol van. Hormonként a mellékvesevelőben szekretálódik a vérbe, neurotranszmitterként a központi és a szimpatikus idegrendszerben is jelen van, ahol a noradrenerg neuronok bocsátják ki a szinaptikus ingerületátvitel során. Stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz a fight-or-flight reakció kiváltásában, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból és növeli az izomtónust.

Gyógyszerként a noradrenalin emeli a szisztolés és diasztolés vérnyomást, ez kompenzáló vagusreflexet vált ki, amely semlegesíti a szívgyorsító hatást. A betegben tehát reflex bradycardiát okoz.

A szinapszisokon a noradrenalin mind az alfa-, mind a béta-adrenoreceptorokon hat.

[szerkesztés] Nemi hormonok

[szerkesztés] A here hormonjai

A here páros szerv, a herezacskóból és a herecsatornából áll. A hormont benne a Leydig-féle sejtek termelik. A csatornában termelődnek a hímivarsejtek, amelyek a mellékherében raktározódnak. A csatornák közti szöveti állományban termelődik a tesztoszteron nevű hormon, ami kihat az anyagcserére és fokozza a fehérjék szintézisét, főleg az izomban.

[szerkesztés] A petefészek hormonjai

A petefészek egy mandula alakú, a heréhez hasonlóan páros szerv. A női nemi hormonok és az érett petesejt termeléséért felelős. A hormontermelés, akárcsak a petesejtek érése, egy ciklikus folyamat. A peteéréskor ösztrogén termelődik, ami a női nemi szervek fejlődéséért, illetve a méh nyálkahártyájának megújításáért felelős. Egy másik női nemi hormon a progeszteron, ami a sárgatestben termelődik és feladata a méh nyálkahártyájának előkészítése a petesejt befogadására. Egy harmadik hormon pedig a sárgatest serkentő nemi hormon, aminek pedig az ovulációban van fontos szerepe.

[szerkesztés] Egyéb hormonok

[szerkesztés] Gasztrin

A gasztrin egy olyan hormon, amely a gyomor nyálkahártyáját gyomornedv-elválasztásra serkenti.