Köszvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köszvény
GoutTophiElbow.JPG
Köszvényes könyök

Szinonimák podagra
Latinul Arthritis urica
Angolul Gout, podagra
Leírás
Érintett szervek ízületek
Etiológia fehérjében dús diéta, alkohol
Kockázati tényezők fokozott fehérje bevitel, fokozott sejtelhalás, alkolhol abúzus, dohányzás, mozgásszegény életmód, elhízás
Főbb tünetek fájdalmas ízület(ek), izomfájdalom, bőrelváltozás, láz, fejfájás
Diagnosztika fizikális vizsgálat, szérum húgysavszint
Kezelés gyógyszeres
Kórjóslat Nephrológia, Belgyógyászat, Reumatológia
Megelőzés diéta

A köszvény (Arthritis urica) a purin (egyfajta szerves vegyület) lebontásának túlterheltségéből eredő betegség. A megbetegedés az ízületeket érinti, mely először főként a láb öregujj ízületén jelentkezik, ennek neve podagra. A köszvény lefolyása egymást követő hullámokban történik és a húgysavkristályok lerakódásához vezet különféle végtagok ízületeiben és szöveteiben. Az urátkicsapódás az ízületek közelében zajlik, főként hideg és pH-változás hatására. A lerakódás az ízület egészét érinti, az ízületi porcokat, az ízületi tokot és az ízülethez tartozó csontvégeket egyaránt, valamint hosszú távon veseelégtelenséget okozhat.

Tünetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akut Podagra

Heveny tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hirtelen fellépő, erős, heves fájdalmak egy vagy több ízületben mozgáskor és érintéskor. Az ízület környéke piros, forró és duzzadt – ezen túl gyulladásos tünetek, azaz láz, ritkábban fejfájás, valamint gyulladásos labor értékek, azaz magas fehérvérsejt szám és emelkedett szérum húgysav-szint lép fel.

Egy ízület minden sérülés, vagy elfogadható ok nélkül megdagad, igen fájdalmassá és forróvá válik. Gyakran a láb öregujját érinti, ezt nevezzük „podagrának” (aminek eredeti szó szerinti jelentése: kengyel), mivel az érintett beteg nem tud kengyelbe szállni fájdalmak nélkül. A köszvényes roham orvosi kezelés híján rendszerint három napig tart, de a rohamok időtartama a betegség folyamán növekedhet.

Idült tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köszvényes láb röntgenképe. Tipikusan és főként a öregujjak ízületében lép fel. Megfigyelhető a puha szövetek feldagadása a láb szélén!

Ha már több roham lezajlott, kifejlődik az arthritis urica: az ízület roncsolódik, jellemzőek a röntgenfelvételeken az ízületekhez közeli szivacsos csontállomány (spongióza) lyukacsos sérülései, a csontnak az ízülethez tartozó feje felritkulttá válik. Következményei: egyre gyakoribb fájdalmas rohamok, húgysav kristályok lerakódása az ízület belsejében, az ízület eltorzulása (deformációja), vesekövek megjelenése, veseelégtelenség.

Húgysav túltermelődés (hiperurikémia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két okát lehet megkülönböztetni nevezetesen elsődleges és másodlagos formájában:

  • az elsődleges forma a purin anyagcserében megjelenő zavar, mely a vesék kiválasztásának zavaraként áll elő. Igen ritkán lehet oka a húgysav túltermelődése. Ez az elsődleges forma gyakrabban lép fel, mint a másodlagos
  • a másodlagos forma esetében különféle kísérő megbetegedések okozzák a húgysav túltermelését.

Okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az esetek 95 százalékában a vesefunkció zavara okozza a húgysavtúltermelést. Egyik kiváltó oka lehet a cukorbetegség (diabetes mellitus), mivel hosszabb időszak alatti magas vércukorszint a véredényeket károsítja, s ezáltal a vesefunkciót károsan befolyásolja. Ezen túl a túlzott alkoholfogyasztás is lehet kiváltó ok, mivel az alkoholból keletkező ecetsav a vese kiválasztási mechanizmusában a húgysavval versenyez. A sörivók esetében a sörben még előforduló élesztőmaradványok is többletpurint jelentenek.

Ezen túl ok lehet még a purinanyagcsere zavara. Legtöbbször ez a HPRT (hipoxantin-foszforibozil-transzferáz 1), a purinbázisok újrafeldolgozásában részt vevő enzimnél kialakuló zavar. Ezen enzimnek a teljes hiánya a Lesch-Nyhan-szindróma kialakulásához vezet.

A purinanyagcsere fontos fázisai. Mint látható, a xantin oxidációja allopurinollal gátolható.

Diagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A húgysavszint megnövekedése a vérben kimutatható. Ennek során mégis gondolni kell arra, hogy a vérkép – függetlenül attól, hogy a beteg mit evett, illetve ivott – igen gyors változásokat tud mutatni. Ezért, ha egy köszvényes roham fellép, a húgysavszint a vérben már régen normális szintet mutathat a vérvétel időpontjában. Egyetlen laboratóriumi vizsgálat így nem képes bizonyítani a köszvénytől való mentességet.

Laboratóriumi eredmények:

  • a fehérvérsejtek szintjének növekedése
  • a vérsüllyedés sebességének növekedése
  • a húgysav-szint 6,5 mg/dl fölé növekedése (de lásd a fentebbieket)
Húgysav kristályok az ízületi folyadékban

A húgysavszint 8 mg/dl fölé növekedése esetén a betegek negyede, míg a 9 mg/dl fölé növekedése esetén csaknem minden beteg köszvényes rohamot kap.

Újabb tanulmányok arról adnak hírt, hogy csupán a magas húgysavszinttel rendelkező betegek öt százalékánál fejlődik ki a köszvény. Másrészt a betegség teljesen normális húgysavszintértékeknél is fellép.

Ezen túl krónikus megbetegedéskor a csontok tipikus eltorzulásai jelennek meg a röntgenfelvételeken (ízületi károsodás és csont, ill. porcveszteség az ízületek közelében). A röntgenfelvételekkel ki nem mutatható húgysav kristályok közvetett kimutatására szolgál az urográfia (jódot tartalmazó kontrasztanyagok segítségével végzett röntgenvizsgálat). Végül is az ízület punkciójával közvetlenül kimutathatóak az ízületi folyadék elemzése révén az abban megjelenő húgysavkristályok és ez a diagnózist biztossá teheti.

Terápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heveny köszvényes roham[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek
a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek a prosztaglandinok szintézisének részeit blokkolják azáltal, hogy a gyulladások anyagcseréjének (cyclooxigenáz) egy enzimét leblokkolják, ami a fájdalom csökkenését és a gyulladások fékezését eredményezi. Az Indometacin dokumentációja a legjobb, a gyógyszer mégis gyakran okoz mellékhatásokat. A köszvény terápiájára alkalmatlanok az acetilsavak, mivel lelassíthatják a húgysav kiválasztását.
Kolchicin
akadályozza a fehérvérsejteket (különösen az elhalt sejtek bekebelezését végző makrofágokat) abban, hogy húgysavkristályokat vegyenek fel, így mérsékli a gyulladási reakciókat, melyeket ezek a sejtek és az általuk termelt citokinek táplálnak. Az őszi kikerics mérgének felhasználása olyan régi, mint az orvoslás, de a magas toxicitása miatt kolchicint csak ritkán alkalmaznak. Miután a kolchicint hosszú ideig magas dózisban alkalmazták, ma már – tisztán tapasztalati meggondolásokból – alacsony dózisokat javasolnak. Veseelégtelenség esetén ellenjavallt.
Hidrokortizon
a testben előforduló hormon, melynek erős gyulladást mérséklő hatása van. A kortikoszteroidokat az utóbbi években magasabbra értékelték a köszvény gyógyításában, holott hatásukat komoly tanulmányok nem vizsgálták. A szteroidok előnye, hogy veseelégtelenség nem képez ellenjavaslatot.

Minden fentebb felsorolt gyógyszer csak a tüneteket mérsékli.

Krónikus köszvénybetegség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táplálkozási szokások megváltoztatása
A purinban gazdag étkezési anyagok fogyasztását kell kerülni, lehetőleg teljes lemondást az alkoholról és a testsúly normális szintjének elérését kell célul tűzni. A húgysavszint rendszeres kontrollja.
Húgysav kiválasztását elősegítő készítmények
A vesékben a húgysav kiválasztását segítik elő azáltal, hogy gátolják a húgysav vesékben való visszaalakulását.
Ezek egyenként:
Urikosztatikumok
gátolják a húgysavképzést a xanthinoxidáz kiegészítő gátlása révén, mely a hypoxanthint oxidálja xanthinná és azt tovább húgysavvá. Kiegészítő hatása ennek, hogy az így elért magas hipoxanthin koncentráció a purin szintézisét fékezi. E hatóanyagok Allopurinol és Febuxostat.[1]

Húgysavképződés a táplálékfelvétel útján (szemelvények)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • magas húgysavkoncentráció (200mg/100g felett): pisztráng, hering, a heringfélék családjába tartozó halak, grillcsirke, máj, vese, a borjak pajzsmirigye, velő, húslevesek, leveskockák és sütőélesztő [2]
  • közepes húgysav koncentráció (80 és150mg/100g között): lepényhal-filé, sörsonkák, az izmok húsa (marha, disznó, csirke, vad), hüvelyesek és mogyorófélék[3]
  • alacsony, vagy nulla húgysav koncentráció (0 és50mg/100g között): tej, joghurt, tojás, tök, paprika, burgonya, alma, barna és fehérkenyér, sajtok [4]

Mindenképp megjegyzendő, hogy a tejtermékeknek gyakran magas a gyümölcscukor tartalma, melynek emésztésekor inozin-monofoszfát keletkezik, ezen keresztül a purinlebontáson keresztül a húgysavkoncentrációt a szervezetben megnöveli .[5]

  • Az italoknál elsősorban a sör (10–23 mg pro 100 g) és kóla (10 mg pro 100 g) a forrásai a purinnak (forrás: Nepomuk Zöllner, Diät bei Gicht und Harnsäuresteinen, Falken Verlag) A kávéban és a fekete teában, kakaóban lévő purint nem bontja le a szervezet húgysavvá, így továbbra is fogyaszthatók.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német nyelvű irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelvű irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gaálné Póda Bernadette : Köszvény Medicina Könyvkiadó 1986 Budapest Sorozatcím: Diétáskönyvek ISBN:963-241-369-5A
  • Dr. Mila Mituszova: Hiperurikémia és köszvény Medicina Könyvkiadó 1987 Budapest ISBN: 963-241-564-7

A köszvény történetéhez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerhard Eis: „Erhard Knabs Gichtregimen (Erhard Knab köszvényterápiája) (1469)“, Medizinische Monatsschrift 7 (1953), S. 523–527

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Becker MA, Schumacher HR, Wortmann RL, et al. (2005. December). „Febuxostat compared with allopurinol in patients with hyperuricemia and gout”. The New England Journal of Medicine 353 (23), 2450–2461. o. DOI:10.1056/NEJMoa050373. PMID 16339094. Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 20.  
  2. Bajor Környezetvédelmi, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium: Magas húgysavtartalommal rendelkező élelmiszerek táblázata.
  3. Bajor Környezetvédelmi, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium: Magas húgysavtartalommal rendelkező élelmiszerek és anyagok táblázata.
  4. Bajor Környezetvédelmi, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium: Igen csekély húgysavtartalommal rendelkező élelmiszerek táblázata.
  5. Duk-Hee Kang, Richard J. Johnson: Hyperuricemia, Gout, and the Kidney. In: Robert W. Schrier: Diseases of the kidney & urinary tract. (A vese és a kiválasztás szerveinek betegségei) 8. Auflage, Lippincott Williams & Wilkins, 2007, ISBN 978-0-7817-9307-0, S. 1986–1988.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gicht című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Web linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]