Csombormenta

Csombormenta
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae) Lindley Nemzetség: Mentha Faj: M. pulegium
Tudományos név
Mentha pulegium L.

A csombormenta, mocsárimenta vagy polyákmenta (Mentha pulegium) az ajakosvirágúak rendjébe, azon belül az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.

Elterjedés, élőhely

Árterületek, mocsarak, árokpartok, illetve nedves rétek jellemző növénye. Évelő virágzása júniustól őszig tart.

Megjelenés, jellemzők

15-40 centiméter magas felemelkedő szára van, amely általában egyszerű, de lehet elágazó is. Levelei 1-2 centiméter hosszúságúak, alakjuk tojásdad és finoman fogazottak. Virágai aprók bíborlila színűek és úgynevezett örvökben állnak a levélhónaljban. Illata nagyon emlékeztet a borsmenta és a kakukkfű illatára.

Hatóanyagok

Drogja (Pulegii herba) illóolajat, keserűanyagot, heszperidin flavonglikozidát, diozmint, gyantát és cseranyagot tartalmaz.

Gyógyhatás

Bélféregűzésre, rovarriasztó, köptető és köhögéscsillapító, emésztésserkentő. Teája szélhajtó, görcsoldó, bélféregűző, epekiválasztást serkentő hatású. Sárgaság ellen is fogyasztják. Vidéken a friss növényt bolhák ellen a szalmazsákba teszik.

Csombormenta ellenjavallat: Óvatosan használandó, mert a drog erősebb hatásúnak ismert. A növény olaja rossz hírű MÉRGEZŐ! hatása miatt. Méhösszehúzódásokat válthat ki, azonban a vetélés előidézéséhez szükséges dózis halálos is lehet!

Gyűjtés

Virágzáskor a növény föld feletti hajtásait gyűjtik.

Forrás

• Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.