Kis ezerjófű
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Centaurium erythraea Rafn. |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kis ezerjófű témájú médiaállományokat. |
A kis ezerjófű (Centaurium erythraea syn.: C. minus Moench) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó gyógynövény. Népies nevei: epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, ördögcsíptefű.
Délnyugat-Ázsiában, Észak-Amerikában és csaknem egész Európában honos, erdős, bokros helyeken, nedves réteken található 1-2 éves növény. Az ókorban és a középkorban is megbecsült növény volt. Magyarországon nedves réteken és ritka erdőségekben, domboldalakon, általában félárnyékos helyeken, (bokrok tövében) nő.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
Szára négyszögletes, 10–50 cm magas. 10–35 cm magas, idősebb szárai csövesek. Legalsó levelei tőrózsában állnak, rövid nyelűek, fordított tojás alakúak, 3–4 cm-es szárlevelei keresztben átellenesek, ugyancsak 3–4 cm hosszúak és hosszúkás tojás alakúak. A bogernyőben elrendezett, piros, vagy rózsaszínű, csillag alakú virágok, csak napsütésben nyílnak ki. Termése 20 mm hosszú, 5 mm vastag, sárga színű, két kopácsra nyíló tok.
Mivel legelőkön, kaszálókon, erdős, bokros helyeken tömegesen terem, így elsősorban a vadon termő növényeket gyűjtik. A föld feletti virágzó részt sarlóval, vagy éles késsel vágják le, és csukló vastagságú csokrokba kötve, napvédett, szellős helyen szárítják. (A vad termőhelyeken begyűjtött magvakat tavasszal közvetlenül elvetik, a legkedvezőbb a régóta parlagon heverő terület.)
Tartalma [szerkesztés]
Szekoiridoidok: centapikrin, sverozid, sveciamarin, genciopikrin, erintocentaurin, 0,4% flavonoid, xantonok, ferulasav, kávésav, triterpének, nyomokban alkaloidok. A drog szagtalan, és rendkívül keserű ízű.
Gyűjtése [szerkesztés]
A termesztett ezerjófüvek föld feletti részét (Centeurii herba), gyűjtik virágzáskor, ami júniustól augusztusig tart. A füvet mindenképpen árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfény hatására elveszti a színét. Szellős helyen kell tárolni.
Felhasználása [szerkesztés]
Keserű likőrök fontos alkotóeleme, aperitif italok készülnek belőle, és ürmösborok készítésénél is felhasználják. Egyes vidékeken a komlót helyettesítik vele a sörkészítéskor. A szesziparban a gyomorkeserűk elmaradhatatlan alkotórésze.
Gyógyászati felhasználása [szerkesztés]
A gyógynövény bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő, étvágyfokozó hatású. Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére, májbántalmak ellen és vértisztítóként. A homeopátia a friss növényt gyomorfájdalom csillapítására használja, amarum-ként, növeli a gyomorsav-elválasztást, az étvágyat – teakeverékek, keserű tinktúrák alkotójaként alkalmazzák. A népi gyógyászatban máj-, epe-, vesebajok, vérszegénység gyógyítására használják.
Források [szerkesztés]
- Ezerjófű, kis Centaurium erythraea (magyar nyelven). hazipatika.com. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
- Kisezerjófű, (magyar nyelven). viragterapia.hu. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
További információk [szerkesztés]
- Centaurium erythraea Rafn European centaury (angol nyelven). plants.usda.gov. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
- Common Centaury (angol nyelven). plant-identification.co.uk. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
- Kis ezerjófű (magyar nyelven). nepgyogyaszat.hu. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
