Az orvosi füstike (Fumaria officinalis), (egyéb nevei: füstike, füstikefű, epefű, földi epefű.), a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó lágy szárú, egynyári növényfaj. Európától Közép-Ázsiáig honos, a Fumaria (füstike) nemzetség leggyakoribb képviselője Nyugat- és Közép-Európában. Szántóföldek szélén, utak mentén, köves helyeken, kertekben terem.
10–30 cm-re megnövő, vékony, szétterülő szárú, kékesszürke, hamvas bevonatú, tejnedv nélküli növény. Szórt állású levelei kétszeresen szárnyaltak. Május-szeptember között virágzik. Hajtásvégi fürtvirágzatában 20-40 rózsaszínű, a csúcson sötétpiros, sarkantyús, zigomorf virág található, melyek szirmainak vége csaknem feketésen elszíneződik. Pártája 6–9 mm hosszú, keskenyebb a fogazott csészeleveleknél, melyek hamar lehullnak. Egymagvú termése gömb alakú makktermése, ráncos, száraz.
Izokinolin-alkaloidokat (fumarin), fumársavhoz kapcsolódó szerves savakat, flavonoidokat tartalmaz.
Gyógyszerként a fumaria alkaloidok kivonatát használják, ami szabályozza az epekiválasztást és oldja az Oddi-sphincter (gyűrű alakú izomréteg, amely az epevezetéket kapcsolja a patkó bélhez) görcsét.
A szárított, virágzó hajtásrészeit használják fel, teaként. Kivonata görcsoldó hatású a tápcsatorna felső részén. Enyhíti az epehólyag, epeutak és a gyomor-bél traktus görcsös panaszait. Már az ókorban is alkalmazták vízhajtóként, székrekedés ellen és epegyógyszerként. Népies nevei – epefű, földi epefű – főleg epegyógyító hatására utalnak.
Hashajtó és vizelethajtó hatása miatt a népi gyógyászat székrekedés, krónikus bőrgyulladás kezelésére használta. A hatóanyagaiból előállított fumársav észterét a pikkelysömör terápiás kezelésében használják.
A homeopátiában idült ekcéma és májműködési zavarok (sárgaság) ellen használja fel.
A kövi füstike (Fumaria muralis) fürtjeiben kevesebb virág nő.
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001 (ISBN 963 684 124 1)
- Neil Fletcher: Vadvirágok (Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve), ISBN 963 9491 349
|
Gyógynövények |
|
Acsalapu · Aloé · Amerikai viaszbokor · Angyalfű · Ánizs ~mag, · Anyarozs · Apróbojtorján · Apró szulák · Aranygyökér · Aranyvessző · Articsóka · Bab · Babér~levél, · Babhéj · Bazsalikom · Benedekfű · Bengekéreg · Bíborkasvirág · Bojtorján · Borágó · Borostyán · Borsikafű · Borsmenta · Buchu · Búzavirág · Bürökgémorr · Centella · Cickafark · Citromfű · csabafű · Csarabfű · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófarkfű · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa~levél · Édesgyökér · Édeskömény · Eperfa~levél · Erdei aranyvessző · Erdei mályva · Eukaliptusz · Fagyöngy ~fehér, · Fahéj · Falgyom · Farkasalma · Fehér akác~virág · Fehér árvacsalán · Fehér fűz · Mustármag · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza~virág~bogyó · Fekete nadálytő · Fekete ribiszke~levél~termés · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Földitömjén · Fűzfa~kéreg · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Golgotavirág · Gombernyő · Görögdinnye · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág~levél · Gyermekláncfű · Gyömbér · Gyújtoványfű · Hársfa(ezüst~, kő~, orvosi~) · Hegyi árnika · Homoki szalmagyopár · Homoktövis · Iglic~gyökér · Illatos ibolya~virág ~levél · Izlandi zuzmó · Izsóp · Kakaó · Kakukkfű · Kálmos · Kankalin · Kapor · Kasvirág · Kávé · Kecskeruta · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű kasvirág · Kígyógyökér · Kígyószisz · Kis ezerjófű · Kóla · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény~virág,~termés · Kömény · Virágos kőris · Körömvirág · Közönséges boróka · Mogyoró · Kukorica~haj · Kurkuma · Kutyabenge · Lándzsás útifű~levél, ~mag, · Lenmag · Lepkeszeg · Lestyán · Levendula · Libapimpó · Libatop · Ligetszépe · Lóhere · Lucerna · Macskagyökér · Macskamenta · Madárberkenye~virág, termés · Madársóska · Májfű · Majoránna · Mák ~mag,~gubó · Málna~levél · Máriatövis · Martilapu · Maté~levél · Mecsekifű · Medvehagyma · Medveszőlő · Medvetalp~fű~gyökér · Menta · Meténg · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei zsurló · Mézfű · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagy ezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nyárfa (fekete) · Nyírfa · Nyúlszapuka · Olajfűz · Orbáncfű · Füstikefű · Lestyán~gyökér · Kamilla~virág · Orvosi citromfű · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi tisztesfű · Tüdőfű~levél · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pompás örvénygyökér · Pacsirtafű · Páfrányfenyő~levél · Palástfű · Papaja · Paprika~termés · Papsajtmályva · Párlófű · Pasztinák · Pásztortáska · Petrezselyem · Porcikafű · Porcsinfű · Rebarbara · Legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Ribiszke~levél,~termés · Rozmaring~levél · Rutafű · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sárga tárnics~gyökér · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szamóca~levél,~termés · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb~virág · Százszorszép~virág · Szeder~levél,~termés · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szemvidítófű · Szenna · Szilfa~háncs · Szulák(apró~) · Szurokfű · Szúrós gyöngyajak~fű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm~fű · Tavaszi kankalin · Tea~fű · Tejoltó galaj · Tengeri hínár · Tisztesfű · Makk-kávé · Tölgy~kéreg~levél · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű~levél, ~mag, · Vadárvácskafű · Vadcseresznye~levél,~termés · Vadgesztenye~levél,~termés · Vadrózsa~virág, ~termés · Vadsóska~levél,~mag · Varázsfa · Varjúhájfű · Varjútövis · Vasfű · Vérfű · Veronikafű · Vérontófű~gyökér · Pipacs · Vidrafűlevél · Vízi menta · Vörös áfonya · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Vörös lóhere · Illatos turbolya · Zeller~levél, ~mag, ~gyökér · Zsálya~levél · Zsurló
|
 |
|
|
Gyógynövények hatásai |
|
|
|
 |
|