Magas aranyvessző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Magas aranyvessző
Virágzó magas aranyvessző
Virágzó magas aranyvessző
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Szövetes növények (Tracheophyta)
Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Fészkesek (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Nemzetség: Aranyvessző (Solidago)
Faj: S. gigantea
Tudományos név
Solidago gigantea
Aiton
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Magas aranyvessző témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Magas aranyvessző témájú kategóriát.

A magas aranyvessző (Solidago gigantea) a őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó, virágos évelő gyógynövény.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövényként. Azóta számos termőhelyen, így Nyugat-Magyarországon is kivadult. A magas aranyvessző az Egyesült Államokban általánosan elterjedt, elsősorban ártereken fordul elő. Észak-Amerika keleti partvidékén problémákat okozó gyomosító faj. Európában is főként az ártéri területeken található meg, de mára a szárazabb gyepeken is tömeges, természetvédelmi problémákat okozó faj.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

50–220 cm magas, kúszó gyöktörzses évelő. Felálló szárának a fölső része szőrös. Levelei lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a csúcsuk felé fűrészes. A mintegy 5 mm-es, sárga virágbogai féloldalú fürtökben ívesen hátragörbülnek. A fészek szélén növő nyelves virágai alig hosszabbak a csöveseknél. A termése kaszat.

Életmódja, termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél, de leginkább a nedves–vizenyős termőhelyeken. Kivadulva az ártereken, ligeterdők, mocsarak növénye. Enyhén mészkerülő. Június–október között virágzik.

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virága a drog; ezt többnyire júniusban, a virágzás kezdetén gyűjtik. Hatóanyagait és jelenkori felhasználását (a rokon fajokéval együtt) a nemzetség leírásánál ismertetjük.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]