Magas aranyvessző

Magas aranyvessző
Virágzó magas aranyvessző
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Csoport: Szövetes növények (Tracheophyta) Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae) Nemzetség- csoport: Astereae Nemzetség: Aranyvessző (Solidago) Faj: S. gigantea
Tudományos név
Solidago gigantea Aiton

A magas aranyvessző (Solidago gigantea) a őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó, virágos évelő gyógynövény.

Elterjedése, élőhelye

A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövényként. Azóta számos termőhelyen, így Nyugat-Magyarországon is kivadult.

Megjelenése, felépítése

50–220 cm magas, kúszó gyöktörzses évelő. Felálló szárának a fölső része szőrös. Levelei lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a csúcsuk felé fűrészes. A mintegy 5 mm-es, sárga virágbogai féloldalú fürtökben ívesen hátragörbülnek. A fészek szélén növő nyelves virágai alig hosszabbak a csöveseknél. A termése kaszat.

Életmódja, termesztése

A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél, de leginkább a nedves–vizenyős termőhelyeken. Kivadulva az ártereken, ligeterdők, mocsarak növénye. Enyhén mészkerülő. Június–október között virágzik.

Felhasználás

Virága a drog; ezt többnyire júniusban, a virágzás kezdetén gyűjtik. Hatóanyagait és jelenkori felhasználását (a rokon fajokéval együtt) a nemzetség leírásánál ismertetjük.

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Babulka Péter: Aranyvessző-fajok
• Magas aranyvessző