Kóladió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kóladió
Cola acuminata
Cola acuminata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Sterculioideae
Nemzetség: Cola
Schott & Endl.
Fajok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kóladió témájú kategóriát.

A kóladió a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cola vera és Cola acuminata fa Afrika nyugati és középső részén honos. Nyugat-Afrikában, Madagaszkár szigetén, továbbá Mexikóban és Kolumbiában termesztik. Európában már az 1500-as évek végén ismerték, de 1885 óta lett közismertté. A trópusokon termő fa, így másutt csupán üvegházakban fordul elő.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az örökzöld fák magassága eléri a 6-10 métert, nagyméretű levelei hosszúkás tojásdad alakúak. Virágai sárgák piros erezettel, öt tüszőből álló csoportos termése van.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatása jórészt magas koffeintartalmával magyarázható amely serkenti a központi idegrendszer működését, elősegíti az éberséget és a szellemi élénkséget. Enyhe vérnyomásemelő, koszorúértágító hatású, növeli a szívfrekvenciát és a légzésszámot. Gyenge vízhajtó, és segíti a zsírok lebontását. A hozzászokás miatt fokozatosan emelni kell az adagot, ha továbbra is azonos hatást kíván elérni. Álmatlanságot okoz. A kóladió magjának élettani hatása ugyanakkor nem egyszerűsíthető le a koffeinre, amelynek hatását a tanninok nagyban befolyásolják.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]