Gyermekláncfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyermekláncfű
Taraxacum officinale - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-135.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség: Pitypang (Taraxacum)
Faj: T. officinale
Tudományos név
Taraxacum officinale
F.H.Wigg 1780[1]
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyermekláncfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekláncfű témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekláncfű témájú kategóriát.

A gyermekláncfű vagy pongyola pitypang (Taraxacum officinale) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj. Gyakran nevezik egyszerűen csak pitypangnak is. Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokféle elnevezése létezik. Vörös Éva művében az alábbiakat találjuk: bárányfejűfű, barátfejűfű, barátfő, barátfű, békasaláta, békavirág, bimbófű, buglyosvirág, cikória, cikóriavirág, csattogógaz, disznókék, éjjelilámpa, gyermeklánc, gyermekláncfű, kutyatej, lámpavirág, láncfű, oroszlánfog, oroszlánfogfű, pimpó, pimpónya, pipevirág, pitypang, raponc, saláta, sárvirág, tejesfű, törpe sárgacikória, tyúkvirág, vadsaláta, vakulócsirke.[2] Fráter Erzsébet könyvében az alábbiakat közli: békavirág, buborékfű, cikóvirág, csürkevirág, disznósaláta, ebtej, eszterláncfű, gyermekláncfű, kácsavirág, kákics, kislibavirág, kotlóvirág, kutyavirág, lámpavirág, lánclapi, marcivirág, pampula, papatyi virág, pimpiparé, pipevirág, sárvirág, zsibavirág.[3] Tejesfű virágnak, barátfejnek is nevezik. Egyes vidékeken kikirics a neve (ami nem keverendő a kikericcsel). Más vidékeken elvétve kutyatej-nek nevezik, ami helytelen elnevezés, ugyanis a farkas kutyatej-jel (Euphorbia cyparissias) keverik össze, ami egy mérgező tejelő növény.[forrás?]

Élőhelye, megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermekláncfű füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg. Karógyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani sem könnyű.

A földre fekvő levelei hasadtak, a hasábok fogazottak (kacúros levél). A belül üreges virágszár, tetején az aranysárga fészkes virágzattal a tőrózsából tör elő. Levele és virágszára elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt. Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Gyökerét nyersen vajon párolva, vagy gyors szárítással (kb. 55 °C-on szárítva) és durvára őrölve kávépótlóként használták. Levelével és gyökerével több száz éve kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emésztőrendszerre és a májra elsősorban a keserűanyagok hatnak. A korábban taraxacinként említett anyagok valójában az eudesmanolid és germacranolid típusú laktonok szeszkviterpénjei.

A gyermekláncfű levele a vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása: bennük az A-vitamin sok, a D-vitamin mérsékelt; ezek mellett tartalmaznak C-vitamint, különféle B-vitaminokat, vasat, szilíciumot, magnéziumot, cinket és mangánt.

Használatánál ügyelni kell arra, hogy a szeszkviterpén egyesekből allergiás bőrreakciót vált ki.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekláncfű
Gyermekláncfű
TARAXACUMOFFICINALE.jpg
Gyermekláncfű termései

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2013. december 18.)
  2. Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 472. o. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, ISSN 1588-6433, (PDF) Hozzáférés: 2013. július 9
  3. Fráter Erzsébet – Csíkszentmihályi Berta: Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és más növényes mesék. Illusztrálta: Csíkszentmihályi Berta. Budapest: Scolar Kiadó. 2012. 52. o. ISBN 9789632444000 (pdf) Hozzáférés: 2013. december 18 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]