Kutyatej

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kutyatej
Euphorbia cf. serrata
Euphorbia cf. serrata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Kutyatejfélék (Euphorbiaceae)
Alcsalád: Euphorbioideae
Nemzetség-
csoport
:
Euphorbieae
Alnemzetség-
csoport
:
Euphorbiinae
Nemzetség: Euphorbia
L.
Típusfaj
Euphorbia serrata
L.
Szinonimák
  • Chamaesyce
  • Elaeophorbia
  • Endadenium
  • Monadenium
  • Synadenium
  • Pedilanthus
Diverzitás
Kutyatejfajok listája
kb. 2160 faj
Alnemzetségek

lásd még a szövegben

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyatej témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyatej témájú kategóriát.

A kutyatej (Euphorbia) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége közel 1700 fajjal. Nevét Numidia egykori királyának, II. Jubának görög udvari orvosáról kapta. A nemzetség további magyar megnevezései A Pallas nagy lexikona szerint: ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérsékelt égövtől a trópusokig terjedt el az Ó- és az Újvilágban egyaránt; a legtöbb Afrikában és Dél-Amerikában. Több afrikai faj párhuzamos evolúcióval az amerikai kaktuszokhoz hasonló törzsszukkulens növénnyé alakult.

Európában mintegy száz fajuk honos; ezek közül Magyarországon 37 él vadon.

Megjelenése, felépítése, életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Páratlanul változatos nemzetség: a fajok között apró egyéves növények (mint például a farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias L.) és fatermetű, CAM fotoszintézisű pozsgások egyaránt előfordulnak. Valamennyi faja fehér tejnedvet tartalmaz, a nemzetség erről kapta magyar nevét.

Levelei váltakozva vagy átellenesen, ritkán örvösen állnak.

Többnyire egyivarú virágainak nincsenek sziromlevelei, ezeket időnként a murvalevelekből átalakult ál-csészelevelek pótolják. A többnyire nem túl feltűnő virágok a beporzó rovarokat a bőséggel termelt nektárral csalogatják.

Valamennyi faja és a növény minden része mérgező; hatóanyagai a diterpének. Csípős ízű tejnedve hánytató, hashajtó hatású.

A pozsgás fajok a kaktuszokhoz hasonlóan tövises cserje, gömb- és oszlopos alakúak egyaránt lehetnek. A kaktuszokhoz hasonlóan bordásak, a bordák élein tövisekkel (ezek rendszerint párosával vagy hármasával nőnek).

Euphorbia caerulescens (Madeira, Funchal, Botanikus Kert)
Euphorbia squarrosa (Madeira, Funchal, Botanikus Kert)

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népi gyógyászatban több faját hashajtónak használták. Mivel tejnedve felmarja a bőrt, több faj nedvét hólyaghúzó szernek alkalmazták. Az Euphorbia heptagona nedvéből Afrikában nyílmérget főztek. Az Euphorbia picta nedvéből nyerskaucsukot állítottak elő.

A szőrös kutyatej (Euphorbia hirta) Afrikában és Ázsiában régóta ismert gyógynövény. Különlegessége, hogy nem tartalmazza a többi kutyatejben előforduló mérgező anyagokat.

Több pozsgás faját dísznövénynek ültetik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyatej témájú médiaállományokat.
  • Szűcs Lajos: Kaktuszok, pozsgás növények. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. 146 p.
  • Szűcs Lajos: A növényvilág csodái. Gondolat Kiadó, Budapest, 1967. 161 p.
  • Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. p. 280–285. ISBN 963-281-264-6
  • Bokor József (szerk.). Kutyatej, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26. 
  • Mongoroka