Funchal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Funchal
Funchal Pico da Cruz.jpg
A város látképe
Funchal címere
Funchal címere
Funchal zászlaja
Funchal zászlaja
Közigazgatás
Ország  Portugália
Régió Madeira
Kerület Funchal (kerület)
Irányítószám 9050/9060
Népesség
Teljes népesség 103 962 fő (2001) +/-
Népsűrűség 1363,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 76,25 km²
Időzóna WET, UTC+0
Elhelyezkedése
Funchal  (Madeira)
Funchal
Funchal
Pozíció Madeira térképén
é. sz. 32° 39′, ny. h. 16° 55′Koordináták: é. sz. 32° 39′, ny. h. 16° 55′
LocationMadeira.png
Funchal weboldala

Funchal Madeira szigetén található portugál város, a Madeirai Autonóm Régió fővárosa. Népessége a hozzá tartozó agglomerációval 103 900.

Földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget déli partjának keleti harmadánál, az Édeskömény-öböl parján és a fölötte emelkedő, meredek domboldalakon épült. Azért vette át a fő szerpet a régi fővárostól Machicótól, mert az öbölbe három patak:

  • Ribeira da Santa Luzia,
  • Ribeira de São João
  • Ribeira de João Gomez

torkollik, ezért több (volt) a viszonylag könnyen beépíthető telek, mint a sziget bármely más öblében.

Az amfiteátrumszerű öbölben a házak már 1200 m-ig kapaszkodtak fel: Funchal fölfelé gyakorlatilag összenőtt Montéval, felet felé pedig a szomszédos Caniçóval.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Funchal régi címere

Funchal eredeti címerét 1508-ban adományozta a városnak I. Mánuel király. Az öt, kereszt alakban elrendezett cukorsüveg arra utal, hogy Funchalt a cukortermelés tette gazdaggá.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város klímája mediterrán. Az Atlanti-óceán kiegyenlítő hatásának köszönhetően a napi és az éves hőingadozás is rendkívül csekély: emiatt nevezik Madeirát „az örök tavasz szigetének”. A napi hőingadozás az év minden szakában 5 °C körüli. A leghidegebb hónap a január (a napi középhőmérséklet mintegy 16 °C), a legmelegebb augusztus/szeptember fordulója (a napi középhőmérséklet mintegy 21 °C). Rövid időszakokra ennél körülbelül 5 °C-kal melegebb időt hoz az Afrika felől fúvó forró, délkeleti szél, a leste.

Az esős napok száma 55 körüli, az éves csapadékmennyiség átlag 641 mm – ennek zöme a téli hónapokban hullik le; júniustól szeptemberig szinte egyáltalán nem esik.

Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Éves átlag
Legmagasabb átlagos hőmérséklet (°C) 19,1 19,1 19,5 19,6 20,9 22,3 24,3 25,6 25,7 24,2 22,0 20,0 21,8
Átlaghőmérséklet (°C) 16,1 16,0 16,3 16,5 17.8 19,4 21,2 22,3 22,3 21,0 18,8 17,0 18,7
Legalacsonyabb átlagos hőmérséklet (°C) 13,1 12,8 13,0 13,4 14,6 16,5 18,0 18,9 18,9 17,6 15,6 13,9 15,5
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 102,7 87,2 63,6 38,9 18,9 11,9 2,5 3,1 36,7 75,0 100,8 99,9 641,2
Funchal worldweather.org
A város egyik piaca
Mediterrán hangulatú utcakép
Magyaltölgy (Quercus ilex) a Szent Katalin parkban
A Jardim Botanico botanikus kert
Inferno a Blendy's Garden botanikus kertben

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öblöt 1420-ban érte el João Gonçalves Zarco, és a partvidéken tenyésző édesköményről (Foeniculum vulgare, portugálul funcho) nevezte el. Zarco elvileg 1421-ben alapította meg a várost, de a sziget betelepítését a gyakorlatban csak 1425-ben kezdték el. Zarco fölöttébb kedvelte ezt a helyet, mert az édeskömény főzetével kúrálta beteg szemét. Itt is halt meg, valószínűleg 1467-ben.

1497-ben Machico helyett Funchal lett a sziget fővárosa, és ez azóta is így maradt.

A gyorsan fejlődő települést I. Mánuel portugál király 1521. augusztus 21-én kelt rendeletében nyilvánította várossá.

A 16. században Funchal a portugálok fontos kikötője volt. Erre szállították Amerikába a rabszolgákat, a cukrot és sok egyebet.

1803-ban 600 fő volt a város lakossága. A napóleoni háborúk után itt telepedett le a megszálló angol csapatok több katonája, majd a század első felében további angolok érkeztek – főleg nyugdíjba vonult gyarmati tisztviselők.

Az első világháború kevéssé érintette a szigeteket; mindössze német tengeralattjárók két támadását jegyezték fel:

  • 1916. december 3-án egy 38 osztályú német tengeralattjáró rajtaütött a szövetségesek egy kisebb, a város kikötőjében álló hajóraján: a Dacia (1856 tonnás) kábelfektető hajón és kísérőhajóin, a Surprise 680 tonnás francia ágyúnaszádon és a Kanguroo 2403 tonnás francia ellátó hajón. A meglepetésszerűen támadó tengeralattjáró mindhárom hadihajót megtorpedózta és elsüllyesztette. Ezután két órán át lőtte a várost (a partvédő ütegek hatástalanul viszonozták a tüzet), majd elhajózott.
Egy évvel a támadás után a Sé székesegyházban ünnepi misén emlékeztek meg a rajtaütés 35 francia és 7 portugál áldozatáról. Erre az alkalomra készítette el Francisco Franco szobrászművész azt a domborművet, amit a Cemitério das Angústias temető bejáratánál állítottak fel (az egykori temető jelenleg a Szent Katalin Park része, a domborművet pedig a Terreiro da Lutában álló emlékműbe építették be).
  • 1917. december 12-én két német U-hajó úszott be Funchal kikötőjébe, és 4,7, illetve 5,9 hüvelykes ágyúikkal mintegy 20–30 percig lőtték a várost, eltalálva a Szent Katalin kápolnát és több lakóházat. A támadásnak 3 halottja és 17 sebesültje volt.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erősen tagolt terepen épült város szűk, gyakran egyirányú utcáit a legcélszerűbb gyalog vagy a nagyon jól kiépített helyi tömegközlekedéssel bejárni. Nagyon sokáig a fatalpú ökrösszán volt a városi közlekedés szinte kizárólagos eszköze – az utolsók az 1970-es évekig jártak.

A vidéki buszok a szűken vett belvárostól kissé keletre, közvetlenül a Montéra közlekedő kabinos felvonó végállomása melletti térre érkeznek. Észak felé a buszpályaudvarhoz közel áll a piac. A piaccsarnok másik sarkánál kissé lejjebb, egy széles, négysávos út kereszteződésében van a többek között Montéra közlekedő helyi járatú buszok végállomása.

Repülőtér tőle 14 km-re északkeletre van, ez a Madeira repülőtér (nem hivatalos neve: Funchal repülőtér).

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsővárosban az egykori gyarmati építészet ritkaságszámba menő emlékei közül a legnevezetesebb a João Zarco egykori rezidenciájának helyén álló Quinta das Cruzes. A múzeumok közül itt van a Federico de Freitas-gyűjtemény (Casa Museu Federico de Freitas).

A régi vár (Fortaleza) egy dombtetőn áll.

Szent Katalin park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsőváros felől lépcsőzetesen ereszkedik a belváros felé; egyik hosszú oldala a kikötővel határos; a másikon az Avenida do Infante sugárút fut. A parkban áll a Szent Katalin-kápolna, a Quinta Vigia és a kaszinó.

Belváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belváros nagyjából a Szent Katalin park és a João Boieiro patak (Ribera do João Boieiro), illetve a tenger és a Carreira utca közötti terület.

Óváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óváros (Zona Velha) a buszpályaudvar és a Fortaleza de São Tiago erőd közötti partszakasz fölötti rész – zegzugos, szűk kis utcákkal.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Funchalban (és általában Madeirán) kevés a megtekintésre érdemes műemlék, illetve múzeum: a fő látnivaló a sziget elképesztően dús növényvilága, amivel két botanikus kertben és több parkban is ismerkedhetünk. Több épületen a sajátos, portugál gótika, az ún. Mánuel stílus jellegzetességeit figyelhetjük meg.

A város központja a Sé székesegyház.

Ünnepek és rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az év elején (januárban vagy februárban), egy héttel a santanai karnevál előtt Komaünnap (Festa dos Compadres) – báblátékok ironikus célzásokkal a helyi politikára, majd karnevál – szamba tánccsoportok és különböző jelképekkel díszített kocsik felvonulása az Avenida do Infantétól a város központjáig.
  • Áprilisban: virágünnep kikeletkor (Festá da Flor) – virágvásár és virággal díszített kocsik felvonulása.
  • Július–augusztusban: klasszikus zenei hétvégék (Fins de Semana Musicais): Funchal kertjeiben és termeiben:
    • június – Bach-fesztivál a színházban és a templomokban.
  • Augusztusban: Mária mennybemenetele – valójában nem Funchalban, hanem a várossal egybeépült Montéban.
1803-ban egy órákon át tartó, heves zivatar eredményeként Funchal patakjai kiléptek medrükből. Az utcákon végigrohanó víz több embert magával ragadott; néhányan bele is fulladtak, mígnem a lakosság a Montei Szűzhöz nem kezdett fohászkodni. Ekkor az eső egy csapásra elállt, a város nagy része megmenekült. Szűz Mária azóta Madeira védőszentje; a sziget legnagyobb egyházi ünnepe a montei búcsú.
  • Szeptemberben: Madeirai borfesztivál – borkóstoló és kiállítás az Avenida Arriagán.
  • December/január: szilveszteri tűzijáték a kivilágított Édeskömény-öbölben – az öblöt december 8-ától január 6-ig világítják ki. A Guinness Rekordok Könyve szerint a világ leghosszabb (rendszeresen megrendezett) tűzijátéka. Az öbölben összegyűlt hajók tülkölve üdvözlik az új évet.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt hunyt el 1467-ben João Gonçalves Zarco (*1390), a szigetet újrafelfedező expedíció vezetője és a sziget keleti felének első kormányzója. Szobra (Francisco Franco munkája) az Avenida Arriagán, Funchal főutcáján áll.
  • Itt született 1613-ban João Fernandes Vieira (Funchal, 1613 – Olinda, 1681) portugál szabadsághős, a pernambucói felkelés vezetője, Pernambuco felszabadítója. Szobra a Városi kertben áll.
  • Itt született 1869. január 5-én João dos Reis Gomes (1869-1950) színházi esztéta. Szobra a Városi kertben áll.
  • Itt születettek a Franco testvérek:

Kettejük munkásságának a Museu Henrique e Francisco Franco múzeum állít emléket.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Funchal egy panorámaképe
Funchal egy panorámaképe

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Funchal témájú médiaállományokat.