Funchal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Funchal Madeira szigetén található, portugál város, a Madeirai Autonóm Régió fővárosa. Népesség: a hozzá tartozó agglomerációval 103 900.

a város elhelyezkedése

A város látképe

A város egyik piaca

Mediterrán hangulatú utcakép

A botanikus kert

Tartalomjegyzék

1 Történelem
2 Látnivalók
3 Látnivalók
4 Híres emberek
5 Testvértelepülés
6 Források
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

Az öblöt 1420-ban érte el João Gonçalves Zarco, és a partvidéken tenyésző édesköményről (Foeniculum vulgare, portugálul funcho) nevezett el. Zarco elvileg 1421-ben alapította meg a várost, de a sziget betelepítését a gyakorlatban csak 1425-ben kezdték el. Zarco fölöttébb kedvelte ezt a helyet, mert az édeskömény főzetével kúrálta beteg szemét. Itt is halt meg, valószínűleg 1467-ben.

1497-ben Machico helyett Funchal lett a sziget fővárosa, és ez azóta is így maradt.

A 16. században Funchal a portugálok fontos kikötője volt. A városon keresztül szállították Amerikába a rabszolgákat, a cukrot és sok egyebet.

1803-ban 600 fő volt a város lakossága. A napóleoni háborúk után itt telepedett le a megszálló angol csapatok több katonája, majd a század első felében további angolok érkeztek — főleg nyugdíjba vonult gyarmati tisztviselők.

[szerkesztés] Látnivalók

Funchalban (és általában Madeirán) kevés a megtekintésre érdemes műemlék, illetve múzeum: a fő látnivaló a sziget elképesztően dús növényvilága.

Az erősen tagolt terepen épült város szűk, gyakran egyirányú utcáit a legcélszerűbb gyalog vagy a nagyon jól kiépített helyi tömegközlekedést igénybe véve bejárni.

A vidéki buszok a szűken vett belvárostól kissé keletre, közvetlenül a Montéra közlekedő kabinos felvonó végállomása melletti térre érkeznek. Észak felé közel van a piac (Mercado dos Lavrodores, azaz a Dolgozók Piaca), ahol külön szinteken árulnak halat, gyümölcsöt és virágot. A gyümölcsválaszték páratlan, még banánananász is kapható. A szagáról is jól felismerhető halpiacot reggel érdemes felkeresni. A környéken sok a jó kocsma, kisvendéglő.

A piaccsarnok másik sarkánál kissé lejjebb, egy széles, négysávos út kereszteződésében van a többek között Montéra közlekedő helyi járatú buszok végállomása. Tovább egyenesen jutunk el a Sé székesegyházhoz, ahol a főutca kezdődik.

A főtéren áll a városháza, aminek főleg a belső udvara szép. Az épület északi oldalán húzódó út túlfelén látható a húszas évek bauhaus stílusában épült bíróság. Ettől nyugatra, a közvetlenül a főtérre nyíló jezsuita kollégium mögött egy boltozatos, nagy pincehelységben a vásárlás megalapozására ingyen borkóstolót is adnak. Ha a katedrálistól a főutcán megyünk tovább, balra, a parthoz közel a Szent Lőrinc- (São Lourenço) erődöt láthatjuk, jobbra a kiterjedt belvárosi parkban sétálhatunk.

A felsővárosban az egykori gyarmati építészet ritkaságszámba menő emlékei között még múzeumok is vannak. A Museu Municipal, a városi múzeum (nyitva 10-18 óráig, a belépő felnőtteknek 1,49 euró, diákoknak 1 euró) két részből áll: az egyikben fényképeket, térképeket, régi dokumentumokat és kitömött állatokat láthatunk, a másikban pedig halakat mutatnak be hatalmas akváriumokban.

A dombtetőn találjuk a régi várat, egy kisebb dombon pedig a dús növényzetű Szent Katalin parkot, pálmafákkal. A kikötőből indulnak a hajók Porto Santo homokfövenyes szigetére. Naponta kétszer innen fut ki egy kirándulóhajó, Kolumbusz Kristóf vezérhajójának, a Santa Mariának élethű mása (Kolombusz még amerikai útjai előtt többször járt Madeirán, és a helyi kormányzó lányát vette feleségül).

A kikötő másik, már a belváros alatt található végén, a jachtkikötő mólója melletti téren kis bódékban befizethetünk be tengeri horgászatra, vitorlástúrára, fürdéssel és felszíni búvárkodással egybekötött üvegfenekű hajókázásra.

Itt horgonyzik a Beatles együttes egykori méretes jachtja, amit sajátos étteremmé alakítottak át. A partról szabályos időközökben hatalmas hőlégballont eregetnek fel; ennek kosarából kiválóan beláthatjuk a várost és környékét.

Montéba busszal vagy felvonóval mehetünk fel. Ezt városrészt magasan a város felett építették ki szép parkkal és gyönyörű kilátással. A funchali kikötőből is jól látható Miasszonyunk templomának egyik oldalkápolnájában temették el IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt és osztrák császárt, akit azóta boldoggá avattak. A templom alatti utcából indulnak a tobogánnak nevezett híres kosárszánok, amelyekkel mintegy két kilométeres úton száguldhatunk vissza a főváros felé – jó három kilométernyi lefelé séta még így is marad.

Funchalban talán fő nevezetességei a botanikus kertek: a hegyoldalban magasan fekvő állami Jardim Botanico és Montéban a Keleti kert (Jardim de Monte Palace).

A Botanikus kert mintegy 3 km-re van a belvárostól; a meredek utat célszerű busszal megtenni (a 30-as és a 31-es busz visz ki; a jegy ára mintegy 1,5 euró). A park nyitva naponta 9-től 18 óráig. A belépő felnőtteknek 3 euró, diákoknak 2. A kert alsó részén mindenféle tarka madarakat láthatunk (pl. hatalmas pávákat); közülük egyesek szabadon mászkálnak. Kicsit feljebb kaktuszokat, banánfákat és a szivárvány minden színében pompázó virágokat gyűjtöttek össze. Van piknikező hely, és fantasztikus kilátás nyílik a városra.